Mindent a méhnyakrákról – Nagy veszélyben a kelet-európai nők!

Tudnivalók a méhnyakrákról

A méhnyakrák jellemzően két hámfelület – a méhnyak belső felületén lévő mirigyhám és a külső méhszájat borító laphám – találkozásánál alakul ki. A méhnyakrákos esetek döntő többsége (80-90%-a) laphámrák, és csak az esetek kisebb hányadában fordul elő mirigyrák. A betegség – amely akár huszonéves korban is sújtja a nőket – általában észrevétlenül alakul ki, és a tünetek már csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség előrehaladott állapotban van.

A méhnyakráknak különféle súlyossági fokozatait különböztetjük meg a betegség kialakulásának stádiumai szerint:

• Tartós HPV-fertőzést követő állapot, amikor a vírus csupán a hámrétegben okoz daganatos elváltozást – ezt nulladik stádiumnak nevezzük.
• Ha a daganat már átterjed a méhcsatornára, akkor első stádiumú elváltozásról beszélünk.
• Ha a rák már érinti a hüvelyt és a méh körüli szöveteket, akkor második stádiumú méhnyakrákról van szó.
• Harmadik stádiumú elváltozásnál a daganat átlépi a medence falát, és a hüvely alsó harmadát is érinti (a méhnyak normális alakja is megváltozik).
• Negyedik stádiumnak azt nevezzük, amikor a daganat ráterjed a húgyhólyagra, illetve a végbélre, túllépi a kismedencét, és már távoli áttéteket ad. A kóros sejtek a szervezet más részeire a vérárammal, illetve a nyirokkeringés útján terjedhetnek át.

A humán papillomavírus (HPV) 16-os és 18-as típusa okoz leggyakrabban méhnyakrákot, ez a két típus felelős a méhnyakrákos megbetegedések 70%-áért. Ez a két magas kockázatú törzs található a méhnyakrák elleni oltásokban is. Attól természetesen nem kell tartani, hogy az oltóanyagban levő törzsek fertőzést okoznak, mert a daganat kialakulásáért felelős vírusrészecskéket (a vírus DNS-örökítőanyagát) nem tartalmazza a vakcina.

A méhnyakrák világszerte 1,4 millió nőt érint, a 15–45 éves korosztályban a második leggyakoribb daganattípus. Azok körében, akik nem járnak rendszeresen nőgyógyászati szűrésre, a méhnyakrák csendes gyilkosként viselkedik: évek alatt fejlődik ki, miközben az érintett nő hosszú ideig semmilyen tünetet nem észlel. Mire a tünetek megjelennek, a betegség gyakran már előrehaladott stádiumánál tart. A méhnyakrák minden nőt érinthet, mert a kutatások szerint az aktív szexuális életet élő nők 80%-a megfertőződik HPV-vel élete során.

Mivel a méhnyakrák kialakulása 10-20 évig is eltarthat, sokáig tünetmentes, és leggyakrabban nőgyógyászati méhnyakszűrés-vizsgálattal ismerik fel. A daganat kialakulását jelezheti a rendszertelen vérezgetés. A daganat növekedésével egyre gyakoribb a deréktáji fájdalom, a fájdalmas közösülés, a fájdalmas széklet- és vizeletürítés. Sajnos azonban ezen tünetek jelentkezése esetén már előrehaladott méhnyakrákról beszélünk, amikor már nagyon nehéz kezelni a betegséget. Éppen emiatt fontos, hogy a nők évente járjanak nőgyógyászati szűrésre, illetve a védőoltás alkalmazásával csökkentsék az esélyét egy esetleges HPV-fertőzés és a következményes méhnyakrák kialakulásának.

Tények a méhnyakrákkal kapcsolatban

Európában évente 60 000 új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak, sajnos 30 000 nő életét veszti ezen betegség következtében. A méhnyakrák a második leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés világszerte a 45 évnél fiatalabb nők körében. Kelet-Európában jóval többen betegszenek meg méhnyakrákban, mint a nyugati és skandináv országokban, köszönhetően az ottani fejlettebb oltási és szűrési programoknak. Kelet-Európában 30 000 új esetet diagnosztizálnak évente, míg a nyugat-európai régióban 5000-et, a skandináv országokban pedig 8000-et. Magyarországon évente kb. 1200 új méhnyakrákos esetet regisztrálnak, és sajnos közel 500 nő veszti életét e miatt a daganatos betegség miatt.