A dohányzással összefüggő betegségek következtében évente közel harmincezer ember hal meg idő előtt Magyarországon. Ezek az emberek átlagosan legalább nyolc évvel rövidebb ideig élnek, mint nemdohányzó társaik, és haláluk az összes haláleset húsz százalékát jelenti. A leggyakoribb szív- és érrendszeri, valamint légzőrendszeri betegségek – elsősorban a szívinfarktus, a magas vérnyomás betegség, az agyvérzés, a tüdőrák, az idült hörghurut és tüdőtágulás – mellett szinte nincs olyan szervrendszerünk, amelyet ne érintene valamilyen károsító hatásával a dohányzás.
Kedvezőtlen adatok
A magyar lakosság dohányzási szokásai európai összevetésben kedvezőtlenek. A 14 éven felüli lakosság egyharmada dohányzik rendszeresen. Különösen aggasztó, hogy harminc éves kor alatt emelkedik a dohányosok száma, közöttük egyre több a nő. A 18 éves fiatalok csaknem fele rendszeres dohányos, és ez az adat a fiúkra és lányokra egyaránt érvényes. A dohányzás azok számára is bizonyítottan egészségkárosító, akik maguk ugyan nem dohányoznak, de otthonukban, munkahelyükön, vagy más zárt közterületeken, így elsősorban a vendéglátóhelyeken, kénytelenek beszívni mások cigarettafüstjét
A dohányzás abbahagyása már rövid idő alatt kedvezően befolyásolja az egészségi állapotot. A dohányzás visszaszorítását, a környezeti dohányfüst-terhelés csökkentését eredményező intézkedések társadalmi szinten is a dohányzás okozta megbetegedések és halálozás csökkenését eredményezik.
A fenti tények ismeretében a dohányzás okozta megbetegedések terén leginkább érintett orvosi társaságok képviselői, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság, a Magyar Kardiológusok Társasága, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság, a Magyar Hipertónia Társaság – más orvosi társaságok csatlakozására is nyitottan – együttműködési megállapodást írtak alá a dohányzás visszaszorítása, a dohányzással összefüggő egészségkárosodások csökkentése érdekében.
Az együttműködési megállapodást aláíró orvosi tudományos társaságok tagságuk nevében szorgalmazzák, hogy Magyarország minél előbb csatlakozzon azon európai uniós államokhoz, amelyek az EU ajánlásoknak megfelelően szigorúan tiltják a zárt területeken történő dohányzást. Ennek megfelelően a jogalkotók vegyék napirendre a Nemdohányzók védelméről és egyes dohánytermékek forgalmazásáról megalkotott 1999. évi XLII. törvény módosítását: a jelenleg érvényes jogszabály korlátozó elemeit megtartva, azokat az európai ajánlásoknak megfelelően szigorítva, módosítsák a jogszabály szövegét.
A dohányzás: szenvedélybetegség
Az orvosi társaságok szükségesnek tartják a dohányzás szigorú tilalmát a munkahelyeken és minden vendéglátóipari egységben (meleg- és hidegkonyhai üzemegységek, büfék, söntések, stb). Azt is javasolják – éppen a dohányzás megelőzése érdekében-, hogy a dohánytermékeket a speciális, csak erre a célra szolgáló szaküzleteken kívül más kereskedelmi egységekben csak a vásárlók számára nem látható helyen és módon (pl. csukott szekrényben tárolva) lehessen tartani.
Javaslatuk szerint a törvény szövegének ki kell mondania azt is, hogy a dohányzás, illetve a következtében kialakuló nikotinfüggőség szenvedélybetegség, ahogyan ezt egyébként a magyar kormány által is aláírt és az országgyűlés által ratifikált WHO Dohányzás Kontroll Keretegyezménye is kimondja. Ennek megfelelően biztosítani kell a dohányfüggőség kezelésének infrastrukturális feltételeit, illetve a kezelés, vagyis a leszokás támogatását. A dohányzással összefüggő számos betegség esetében ugyanis éppen a leszokás az adott betegség megelőzésének és kezelésének az egyik legfontosabb része.
Mindezeket figyelembe véve az orvosi társaságok szorgalmazzák, hogy a dohányzásról történő leszokás támogatásának finanszírozása a tevékenység reális költségeit figyelembe véve történjék azokban az intézményekben, ahol ezt a tevékenységet erre a feladatra képzett szakember végzi a szakmai irányelveknek megfelelően.
