„Tanulmányunkkal egy olyan összefüggést próbálunk tisztázni, amit már eddig is sejtettünk, de nehéz volt bizonyítani – árulta el Paul Leigh, aki az UC Davis professzora. – Az elhízás és az alacsony jövedelem között szoros összefüggés van.”
Közegészségüggyel foglalkozó tudósok számos lehetséges okot találtak arra, amiért az alacsony keresetűek körében nagyobb mértékű az elhízás tendenciája. Például a szegényebb emberek általában rossz közbiztonságú részeken laknak, ahol nincsenek parkok, és kevés a megfizethető sportolási lehetőség. De az egészséges, alacsony kalóriatartalmú ételek rendszerint drágábbak, és beszerezni is nehezebb ezeket a szegényebb környékeken. A kaliforniai Obesity Prevention Plan (elhízást megelőző terv) például, rámutat, hogy sok alacsony jövedelmű család nehezen tud egészséges élelmiszereket beszerezni, gyakran sokat kellene utazniuk, hogy ezeket olcsóbban tudják megvásárolni.
A minimálbérek stagnáltak – az elhízás növekedett
„Az eredményeket nézve úgy gondoljuk, a minimumbérek emelése lenne az egyik megoldás az elhízási járvány megállítására. Így a vásárlóerőt növelve egyre többen engedhetnék meg maguknak, hogy egészségesebben éljenek” – magyarázza Leigh.
Egy olyan, a statisztikában használatos módszert alkalmaztak a tanulmányban, amit egyébként közgazdászok és szociológusok is használnak annak megállapítására, hogy két változó (például iskolázottság és jövedelem) között ok-okozati kapcsolat van vagy sem.
„Az infláció következtében a minimálbérek stagnáltak – mondta Leigh, aki egészség- és munkaügyi közgazdász-szakértő -, vagy csökkentek az elmúlt három évtizedben, így sok munkabérből élő a szegénységi küszöb közelébe süllyedt. Ugyanebben a három évtizedben figyelhető meg a túlsúlyos emberek számának megugrása.”
Reprezentatív mintavétellel választották ki a vizsgált személyeket, és olyan adatokat gyűjtöttek róluk, mint magasság, testsúlysúly, és ezek alapján kiszámított a testtömeg-index (BMI), valamint demográfiai és jövedelmi adatok. A kutatók az 2003-as, 2005-ös és 2007-es évekre vonatkozóan 6312 teljes munkaidőben dolgozó embert vizsgáltak az Amerikai Egyesült Államok több mint 40 államából. A résztvevők 20 és 65 év közötti családfők. Az erre a 3 évre vonatkozó államilag meghatározott minimum béreket a Munkaügyi Minisztériumtól kapták meg.
Tovább kel vizsgálni az összefüggéseket
Az eredmények azt mutatták, hogy a legalacsonyabb jövedelműek nagyobb valószínűséggel voltak az elhízott kategóriában, testtömeg-indexük pedig 30 vagy e feletti volt. Kiderült, hogy az Egyesült Államok déli államaiban, ahol az állam által meghatározott minimálbérek a legalacsonyabbak, több a túlsúlyos, mint más régiókban. Leigh azonban megjegyezte, hogy a tanulmány gyengéje a minta összetétele lehet. Azoknak, akik magukat családfőként azonosították 85 százaléka férfi volt, és 90 százaléka európai származású.
„Tovább kell vizsgálni a jövedelem és az elhízottság közötti összefüggést, mégpedig úgy, hogy a mintában több afroamerikai, ázsiai és nő szerepeljen – tette hozzá Leigh. – Az elhízottság egy összetett probléma, aminek sok oka lehet. Minél több okára találunk rá, annál eredményesebben küzdhetünk ellene.”
