A pszichológusok eddig azt hitték, hogy a motiváció tudatos cselekvés. Valamit akarunk, és azt megpróbáljuk elérni. Néhány évvel ezelőtt azonban Mathias Pessiglione, az agy működésével foglalkozó a párizsi Brain & Spine Institute kutatója és kollégái kimutatták, hogy a motiváció nem tudatos. Amikor az ember tudatalattijában megjelenik egy elérhető jutalom képe, akkor öntudatlanul is nagyobb teljesítményre ösztönzi magát annak érdekében, hogy e nagyobb jutalmat megszerezze.
Egy korábbi vizsgálat során a résztvevőknek a másodperc töredékéig 1 eurós vagy 1 centes érme képe villant fel. Megkérték őket, hogy szorítsanak meg egy nyomásérzékelő kart úgy, hogy minél erősebben szorítják, annál többet kapnak a pénzérméből. A pénzérme képét csak tudat alatt érzékelték, nem tudták, mekkora összegért „szorítanak”, mégis akkor szorították erősebben a kart, amikor az 1 eurós érme villant fel. Ezen eredmény azt mutatja, hogy a motivációnak nem kell feltétlenül tudatosnak lennie.
Az új tanulmány során Pessiglione és kollégái, Liane Schmidt, Stefano Palminteri és Gilles Lafargue tovább mentek, és megkísérelték bebizonyítani, hogy az agynak egyszerre csak egy oldalát lehet ösztönözni. A résztvevőknek először egy monitor közepén lévő keresztre kellett fókuszálniuk. Azután a monitor valamelyik szélén felvillant az ösztönző 1 eurós vagy az 1 centes pénzérme. A kutatók megfigyelték, hogy amikor az érme a jobb oldalon tűnt fel, a jobb oldali kart erősebben szorították meg az 1 eurósnál, mint az 1 centesnél. Mikor azonban a tudat alatti kép a bal oldalon villant fel, és a jobb oldalon szorították a kart, nem szorítottak erősebben az eurós érméért.
„Így jöttünk rá, hogy agyunknak – és így a testünknek is – egyszerre csak egy oldala motivált – meséli Pessiglione. – Ez megváltoztatja az ösztönzésről kialakult elméletet. Furcsa elgondolás, de kutatásunk azt bizonyítja, hogy a bal kezünk motiváltabb lehet, mint a jobb.”
A kutatás eredményeiről a Pszichológiai Tudományos Egyesület Psychological Science című folyóiratának hasábjain számoltak be.
