 |
Bevallhatom, mit érzek irántad? |
Nem elég önmagában az idő előrehaladása a fejlődéshez, ápolni, fejleszteni kell magunkat. Kétségtelen, hogy minden kornak megvan a maga szépsége, de csak akkor, ha elfogadjuk és megéljük az adott kort.
A jó bornak vagy a jó nőnek nem kell a cégér? Dehogynem. Hiába hiszi magáról valaki, hogy milyen jól néz ki, nem jelent semmit. A reklám egyenlő a divattal a nők esetében. Lehet jól használni vagy majmolni. Ez is csak egy lehetőség a személyiség kiteljesedésére, de közben az igényesség és a mértékletesség kemény munka.
 |
| Fotó: Dömötör Csaba |
Persze a kommunikáció is nagyon sokat számít, hogyan mondja el valaki a dolgokat, miket mond. Bennem mindig gyanút keltenek azok, akik agyon hangsúlyozzák az előnyös tulajdonságaikat, hogy milyen potensek, milyen gyönyörűek, okosak.
Aztán a legtöbbször kiderül az ellenkezője. Aki biztos a saját értékeiben, annak nem kell előtérbe tolnia azokat minden pillanatban, hanem egyszerűen azokkal él, ezek szerint gondolkodik. Az is gyanús, ha valaki túl csendes, visszafogott. Esetleg nem értékeli, amivel tényleg rendelkezik. De az is lehet, hogy csak álszerény. Azt mindenki maga tudja, hogy mennyi munkát, mennyi energiát fektet a saját életébe.
Viszont aki büszke önmagára, egyes emberek szemszögéből nézve nagyképűnek tűnhet. Valójában emlékeztetve vannak azokra a dolgokra, amikkel ők nem rendelkeznek, de csak akkor van gond, ha ezt nem ismerik be és nem is tesznek semmit, hogy ez változzon. Azt mondják: Ez milyen nagyképű! Miközben a másik csak ki meri húzni magát, akár saját maga előtt is. Biztos vagyok benne, hogy volt egy olyan időszak, amikor én is ilyen voltam. Nem voltam biztos abban, hogy tényleg rendelkezem azzal az önbizalommal, amit a külvilág felé mutattam. Most nem érzem magam se önzőnek, se nagyképűnek. Tudom azt, hogy beleteszem az életembe mindazt, amit az igényel. Legyen az akár jó, akár rossz.
