Fizikai tüneteim voltak, de valójában a lelkem volt beteg |
A kutatók szerint a jelenség azzal magyarázható, hogy ez utóbbi csoport tagjai a jövőbe tekintenek.
„Sokan félünk attól, hogy majd bánatunkban kezdünk el enni, de akkor vajon miért van az, hogy leginkább akkor fogyasztunk édességeket, amikor jól érezzük magunkat?” – tették fel a kérdést a kutatók, a Pennsylvaniai Egyetemen dolgozó Karen Page Winterich és a Texasi Egyetem munkatársa, Kelly L. Haws. Mivel korábbi kutatások már bebizonyították, miért esznek többet a szomorú emberek, a mostani vizsgálat a boldogokra fókuszált. „Azt tapasztaltuk, hogy a pozitív érzések több egészségtelen élelmiszer fogyasztására ösztönzik a vásárlókat” – mondták el.
A jelenség titkát a kutatók abban látják, hogy általában a múltbéli dolgokra való büszkeség és a jelenben lévő boldogság okoznak kifejezetten kellemes érzéseket, míg a reménykedés inkább a jövővel foglalkozik.
Az első kutatás során úgy tapasztalták, hogy az önmagukat reménykedőnek jellemző alanyok kevesebb M&M’s cukorkát vásároltak, mint azok, akik boldognak vallották magukat. A második kísérletből az is kiderült, hogy hiába reménykedett valaki, ha inkább a múltban élt, nagyobb eséllyel vásárolt egészségtelen élelmiszereket. A harmadik próba folyamán pedig azt vizsgálták, a vásárlók pozitív érzései inkább a múltra (büszkeség) vagy a jelenre (boldogság) vonatkoznak-e. „Úgy tapasztaltuk, hogy azok, akik csak várták a büszkeséget, egészségesebb ételeket választottak, mint azok, akik már megtapasztalták.”
Az utolsó körben a kutatók a jövőre vonatkozó kellemes érzéseket (remény, várható büszkeség) vetették össze a kellemetlenekkel (félelem, várható szégyen). Úgy találták, hogy a pozitív hozzáállás és a jövőcentrikusság kombinációja vezet a legegészségesebb táplálkozáshoz.
A tanulmány a Journal of Consumer Research című lapban jelent meg.
Forrás: medipress