 |
Te miért szereted az anyukádat? |
„Ha az ünnep elérkezik, akkor ünnepelj egészen. Ölts fekete ruhát. Keféld meg hajad vizes kefével. Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj föl reá, testben és lélekben.” (Márai Sándor: Füves könyv. Helikon Kiadó, 2000. – 52. oldal)
Május 1.
Az Életnek és a Szerelemnek az örömünnepe sok ezer éve! A szerelemé, ami – többek között – működteti és hajtja a világot. Emellett anyák napja és a munka ünnepnapja is. Igen különleges, hogy ez a fontos csokor most egybeesett. El is kezdtem gondolkodni a prioritáson, vajon én melyiket ünnepelem most leginkább? Számomra az ünneplés ugyanis azt is jelenti, hogy hálát adok azért, amit ünneplek, és ezzel energiát is rakok bele, hogy továbbra is hálás lehessek érte. Hálát adok az anyámnak, hogy pont azt kaptam tőle, amit, és hálát adok a gyerekeimnek, hogy épp engem/minket választottak, és olyanok, amilyenek. Az anyaság alapvető minősége az életemnek – ezt bármelyik asztrológus azonnal látja is a képletemből. De el kell, hogy mondjam – sőt, mintegy be kell hogy valljam –, munkaalkoholista vagyok, azaz szinte megállás nélkül, folyamatosan dolgozom. (Még akkor is, amikor úgy tűnik, hogy nem – pl. bringázás, kocogás, úszás, stb… közben – fejben akkor rakom össze a dolgaimat, amik a munkámhoz kellenek.)
Igen sokféle és változatos munkám van, amit a Sors akaratából én magam választottam, és mindegyiket élvezem. Egyik feladatomtól se válnék meg szívesen. És biztosan tudom, hogy nem tudtam volna olyan odaadó anya lenni, amilyen voltam, vagyok, ha nincs meg mellette az önmegvalósítással egybekötött munkám és szolgálatom. És viszont. Szerintem nem tudtam volna a munkáimat ilyen minőségben végezni, ha nem lennék anya. És mindez nem működne igazán, ha nem ismertem volna meg a férjem által az igaz szerelmet és a kötődést! Egyik a másikát segíti. Csakis így lehet az életem – és szerintem nagyon sok ember élete – teljes: ha a munkában, szülőként és a magánéletben egyaránt van mit ünnepelni. Úgyhogy én mindhármat egyszerre és egyenrangúan ünneplem.
Sokan nem is sejtik, milyen erős összefüggés van az anyák napja és a munka ünnepe között. Pedig a nyelvünk árulkodik is róla: mater, muter, „muterializáció”, materializáció… Anya-anyag. Bert Hellinger szerint aki nem tiszteli az anyját, az nem tiszteli az anyagot, így az nem lehet igazán sikeres ember. Saját maga szab gátat a lehetőségei megélésének. Micsoda nagyszerű egybeesés, hogy most együtt ünnepelhetjük ezt a kettőt! (Márpedig amit ünneplünk, az növekszik.) És akkor még ehhez jön a Szer-elem ünnepe is! Erős energiák lesznek jelen a hétvégén, rajtunk múlik, hogy saját életünk hétköznapi (és ünnepi) mágusaiként mire fordítunk figyelmet, mibe rakunk energiát.
