 |
„Kövérnek lenni nem túl trendi dolog” |
Mintha ez nem lenne elég, a múlt héten egy kutatócsoport azt is kimutatta, hogy ha valaki középkorúként túlsúlyos, az 80 százalékkal megnöveli az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. Pedig az elhízás kétségtelen veszélyei ellenére egyes kutatók azt állítják, hogy a túlsúlyosság nem annyira rossz, sőt néha még hasznos is lehet. Az új elképzelés szerint a zsírsejtekre nem ellenségként kell tekinteni, mert a zsír kulcsfontosságú szerepet játszanak az energiaellátás szabályozásában és az immunrendszer támogatásában.
Zsír a fertőzések ellen
A manapság tűzzel-vassal irtott zsír a sejtekben raktározódik, amelyek a szervezet fertőzés elleni fegyvertárához tartoznak. A fertőzés elleni harc rengeteg energiát emészt fel, amit a zsírsejtek szolgáltatnak. Ezek a zsírsejtek a szervezet fő immunközpontjai, a nyirokcsomók körül helyezkednek el a nyakban, a hónaljban és az ágyékban. Ezen kívül a zsírsejtek észlelik a bakteriális vagy vírusos fertőzéseket is, és úgy csatlakoznak a küzdelemhez, hogy gyulladást kiváltó fehérjéket termelnek, hogy a gyulladás elpusztítsa a támadókat. A lényeg tehát az, hogy valamennyi zsírra mindenképpen szükségünk van ahhoz, hogy egészségesek lehessünk.
Segít megvédeni a szerveinket
A túl sok zsír nem feltétlenül jelenti azt, hogy krónikus betegségek alakulnak ki a szervezetünkben. Keith Frayn, az Oxfordi Egyetem professzora szerint a túlsúlyos emberek közel 20 százalékában nincs jele anyagcserezavaroknak, nem magas a koleszterinszintjük, jó a vércukorszintjük és a vérnyomásuk. Hogy lehet ez?
Egyes emberek természetesen több zsírsejttel rendelkeznek, mint mások, és ezek a zsírsejtek nagyobb tárolókapacitással bírnak. Krónikus betegségek akkor alakulnak ki, amikor a szervezet zsírtartalma meghaladja zsírtároló kapacitásunkat. Amikor ez megtörténik, elkezd emelkedni a zsírsavak szintje a véráramban, és a zsír egy része nem megfelelő tárolóhelyekre kerül, például a májba, a szívbe és más olyan helyekre, amelyek nem hosszú távú tárolásra szolgálnak. Ez pedig olyan immunválaszt vált ki, amely gyulladást és más közvetlenül károsító reakciókat okoz.
Életmentő úszógumik
 |
| Catherine Collins Fotó: dailymail.co.uk |
Bár kétségtelen, hogy az elhízás korai halálhoz vezet, egy kis zsírpárna a 40-es, 50-es éveinkben inkább hozzásegít a hosszabb élethez, és egyértelműen hosszabb élethez vezet, mint a soványság.
Catherine Collins, a londoni St George’s Kórház vezető dietetikusa szívesebben látja, ha valaki a 40-es, 50-es éveiben egy kissé túlsúlyos, mint ha alultáplált. Az enyhe pufókság a plusz hordozott súly miatt fokozza a csontsűrűséget, ami különösen az idősebb nőkben segít megelőzni a törékeny csontok kialakulását. A zsír ráadásul a vitaminokat és ásványi anyagokat is tárolhatja, ami idősebb korban ellensúlyozhatja az alultápláltságot. Egy több mint 600 százéves kort megért embert vizsgáló japán tanulmányból kiderült, hogy a száz évet elérők az ötvenes éveikben meglehetősen dundik voltak.
A zsír segíthet a fogyásban
Két fajta zsír található a testünkben, fehér és barna zsírszövet. A fehér zsír felelős a középkorúak terebélyesedéséért, és ezt a típust különösen nehéz eltüntetni a hasunkról és a fenekünkről. A barna zsír azonban valójában segít a fogyásban. Alacsony hőmérséklet hatására kalóriát éget, eltérően a fehér zsírtól, amely elraktározza azokat. Mindössze 50 grammnyi barna zsír napi 500 kalória elégetésére képes.
Sajnos barnazsírszövet-készletünk az életkor előrehaladtával csökken. Ez magyarázza többek között azt, miért híznak könnyebben az idősebbek. Mivel a tudósok még nem fedezték fel, hogyan lehetne barna zsírszövetet előállítani, egyelőre csak az egyszerű, környezetbarát megoldás áll rendelkezésünkre: kapcsoljuk le a fűtést, és ne vegyünk fel pulóvert.
Nem a túlsúly a baj, hanem a rossz fizikai állapot
Lucy Aphramor és munkatársai a Coventry Egyetemen azt állítják, hogy az elhízott emberek fele akkora valószínűséggel halnak meg szívrohamban, mint a normál testtömegindexű betegek. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy más a testük kémiája, például a vérük kevésbé hajlamos a rögösödésre. A szakértők szerint ha egy kövér ember szívrohamot kap, nem feltétlenül a testsúlya tehet erről. Sokkal valószínűbb, hogy az egészségtelen étrend és a testmozgás hiánya állt a háttérben.
Forrás: medipress
