Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói azt vizsgálták, miképp befolyásolják körülmények az önkéntelen evést, vagyis azt a helyzetet, amikor valamilyen más tevékenység – például tévénézés, mozi – közben pakoljuk a szánkba a nassolnivalót.
A első kísérletben az önkénteseknek előbb filmnézés közben, majd pedig ingerszegény környezetben, egy asztalnál ülve kellett pattogatott kukoricát fogyasztaniuk. A részvevők egyik csoportja friss és ropogós, míg a másik csoport állott, szivacsos állagú pattogatott kukoricát kapott. Az eredmények azt mutatták, hogy míg filmnézés közben nagyjából ugyanannyi fogyott a friss pattogatott kukoricából, mint az állottból, addig az asztalnál – ahol nem volt, ami elterelje az alanyok figyelmét – a szivacsosból jóval kevesebbet ettek meg, mint a ropogósból.
A második kísérletben arra kérték a résztvevőket, hogy filmnézés közben előbb a domináns, majd pedig a nem domináns kezükkel lapátolják szájukba a popcornt. Abban a felállásban, amikor a jobbkezesek a bal, a balkezesek pedig a jobb kezükkel ettek, sokkal kevesebb pattogatott kukorica fogyott, mint amikor az ügyesebb kéz volt soron. Vagyis ha legközelebb esti tévézés közben kísértenének meg a rágcsálnivalók, akár ezzel az egyszerű módszerrel is megnehezítheted saját dolgodat.
