Prezentációk, vizsgák és nagyobb események előtt természetes jelenség az izgalom. De már egy pillanatnyi feszültség is képes aktiválni az amigdalát, azaz az érzelmekért, a félelemért felelős agyi központot, és ez különböző tüneteket produkál – állítja Srinivasan Pillay harvardi pszichoterapeuta. Hogy csillapítsuk a feszültséget, vegyünk lassú és mély lélegzetet, és erre koncentráljunk. Vajon mi történik a szervezetünkben ezekben az izgalmi állapotokban?
Szem: Ha az agy veszélyt érez, riasztja a szerveket. Az érzékek turbófokozatra kapcsolnak, ezt jelzi a gyakori pislogás. Az intenzív szemmunka azért indul be, mert semmiről sem szabad lemaradni, ami a feszültséggel teli időszakban történik – állítja Henry Emmons pszichiáter.
Ajak: Amikor a test átvált túlélő üzemmódba, az első agylebenyed kikapcsol. Ez kommunikációs zavarokat eredményezhet. Erre használjuk az „elakad a szava” kifejezést. Az is előfordulhat, hogy elfelejtjük, amit mondani akartunk.
Húgyhólyag: Normál esetben egy izmos gyűrű zárva tartja a húgyhólyagot, és megakadályozza a vizelet elcseppenését is. Ám stressz esetén, amikor az energia a végtagokba szökik, vizeletürítési inger vagy szivárgás léphet fel. Ennek az ingernek gyakori velejárója a gyors lábrázás vagy a hintázó mozdulatok.
Gyomor: Gyomorfájdalom és korgás, hányinger, sőt hasmenés is kísérheti az izgalmat. De hogy ezt mi okozza, arra igazi magyarázatot még nem találtak a tudósok. Talán az, hogy amikor bepánikolunk, a gyomorból az izmok felé áramlik a vér.
Hónalj: A stressz végigáramlik a testen, és aktiválja az izzadságmirigyeket. Ez eredményezi a hónalj verejtékezését, a gyöngyöző homlokot és a nyirkos tenyeret.
Kéz: A feszültségtől előfordulhat remegés is. Az adrenalin végigvágtáz a testen, hogy felkészítse a harcra vagy a menekülésre. Az izmok megfeszülnek a testünkben, az arctól egészen a végtagokig. Ez az állapot eredményezhet összekoccanó fogakat éppúgy, mint kézremegést.
