Amúgy is meetingen ülünk, parkolóhelyért vívunk közelharcot, vizsgára készülünk, vagy éppen jól megérdemelt wellness hétvégénket töltjük. Checklistünkön előléptetés, új projekt, házépítés, egzotikus utazás. De nincs rajta mózeskosár.
30 éve a gimi előtt egy osztálytársam tüzet kért a csinos harmincas nőtől, aki velem volt, és aki történetesen az anyám volt. Ő meglepődve tüzet adott, és halkan megjegyezte: Fiatalember, én ennek a nagylánynak az anyja vagyok. A srác tekintete hosszasan időzött anyám csinos lábain, és közben zavartan motyogta, azt hittem, a nővéred… Akkoriban még természetes volt az, hogy anyám 38 éves, amikor én 18.
A mai 38 éves nő dilemmája sok esetben nem az, hogy érettségi előtt álló gyerekét milyen irányba terelje, hanem az, hogy mikor szülje meg gyermekét.
– Hát ezt nekem eddig nem mondta senki! Ha előre tudom, hogy ez előfordulhat, akkor nem azzal töltök éveket, hogy még utazgatok meg a balatoni házra gyűjtök. Akkor előbb megszülöm azt a 2-3 gyereket, akiket szerettünk volna, aztán élem az életem. De most tessék, itt van a petefészekkapacitás-leletem. Az az érték, aminek optimálisan 0,2 és 5 között kéne lennie, nekem 0,8. Hogy lesz így nekem gyerekem?
– Ugyan, Ági, ez az érték azért még nem teljesen reménytelen…
– Nem teljesen, de azért már kell hozzá egy kisebb csoda, hogy nekem még gyerekem legyen. Eléggé kibabrált velem a természet!
– De Ági! A természetet te játszottad ki! Akkor tetted, amikor harminc-egynéhány éves korodig nem szülted meg a tervezett gyerekeidet!
Az utóbbi időben a fejlett világban 15 évvel kitolódott a gyermekvállalás időpontja. Mint ahogyan a pályaválasztás, egzisztenciateremtés vagy párválasztás ideje is. Csak az illetékeseknek nem szóltak erről – Miss Petefészekhez és Mr. Heréhez nem jutott el a társadalmi változások híre. Ők nem ismerik a „kicsi vagy kocsi” értékrendi dilemmát, nem olvasnak vészjósló cikkeket napjaink munkaerőpiacának diszkriminatív sajátosságairól. Ők úgy tudják, hogy huszonévesen mindent bele, harmincévesen kicsit lehet lazítani, aztán negyven felé már a jól megérdemelt pihenőidő jön.
„Mi az, hogy én úgy döntöttem, hogy gyerekem lesz, és az nem jön össze azonnal?” A munkájukban, magánéletükben sikeres párok jellegzetes reakciója a gyermekvállalásról való döntést követően gyakran a türelmetlenség és a meglepődés. Nehéz megérteniük, nehéz elfogadniuk, hogy a természet ragaszkodik az évezredek alatt kialakult törvényeihez. A petefészkeknek és a heréknek van egy bizonyos kapacitásuk.
Ez a kapacitás nem függ a társadalmi pozíciótól és a diplomák mennyiségétől, hanem az egyéni genetikától függ, és részben az életmódtól.
Érdemes ezt a természeti törvényt a jövő tervezésekor mindenkinek ismernie és tudomásul vennie. A gyermekvállalásban is kell a „karrierterv” tudatossága. Ismerni kell a lehetőségeinket, egyéni adottságainkat.
Ennek megállapítására alkalmas az egyéni termékenységképesség-vizsgálat, amely arról ad információt, hogy mennyi idő áll még rendelkezésre a termékeny évekből.
A nálunk szülő nők átlagéletkora bőven harminc év felett van – mondja dr. Fülöp István, a Róbert Károly Magánklinika főorvosa. Az olyan párok életében, akik hosszú ideig tanulnak, munkába állásuk után gyakran nem a gyerek következik, hanem a karrier, az önmegvalósítás és a jólét megteremtése. Az ő jövőtervezésükhöz ad hasznos információt a termékenységképesség-vizsgálat.
A vizsgálat a nyitókérdésre adja meg a választ. Arra, hogy mihamarabb felkerüljön-e a checklistre a mózeskosár, vagy van még egy kis idő másra is a gyermekvállalás előtt
