A ritmus és a dallamok iránti fogékonyság egyidős az emberiséggel. Sőt talán még annál is régebbi. Csimpánzoknál figyelték meg az etológusok, hogy a hímek ágak összeütögetésével és ritmikus rikoltozással hergelik magukat a közös vadászatra. Tehát már ebben a kezdetleges, ember előtti formában is megfigyelhető a zenei élmény egyik alapvető vonása: segít a csoport érzelmeinek összehangolásában. Később a beszéd megjelenésével bizonyos területek az emberi agyban képessé váltak a hanglejtés és a hangok finom megkülönböztetésére. Ez kulcsfontosságú volt a dallamok, a zene iránti fogékonyság kialakulásában.
Az érzelmekkel teli emberi hang
A hang, a beszéd azonban nem csak a gondolataink közlésére szolgál, sokkal több ennél. Mivel a hangadás szoros kapcsolatban áll a lélegzettel, kiemelten fontos szerepet játszik az érzelmek kifejezésében, de az elfojtásában, kontroll alatt tartásában is. Az öröm, a szomorúság, az ijedség, a meglepetés átélésekor jellegzetes hangokat adunk, nevetünk, sírunk, önkéntelenül felkiáltunk. De a beszéd hangszínéből is számtalan érzelem kiolvasható: gyűlölet, indulat, szerelem, félelem, vagy éppen fáradtság. Nem túlzás azt állítani, hogy érzelmeinken keresztül lényünk mélyebb rétegei is megnyilvánulnak a hangunkban. Ezért lehet a zene, az éneklés kiváló eszköz az olyan terápiákban, ahol az érzelmek célzott elérésére törekszenek.
A zene hatása testre és lélekre
A zenehallgatás élettani hatásai annyira kedvezőek, hogy például Németországban 610 klinikán vesz részt diplomás zeneterapeuta a gyógyításban, a német egészségpénztárak pedig támogatják a zenés kezeléseket. Az izomtónus, a légzés, a szívverés, a vérnyomás, a bőr hőmérséklete megváltozik a zene hatására. Ilyenkor a különböző agyterületek aktivitása olyan bonyolult mintázatot alkot, hogy ezt akár módosult tudatállapotnak is fel lehet fogni. Arra azonban sem a mérések, sem az agyat pásztázó, modern képalkotó eljárások nem derítettek fényt, hogy a ritmusok és dallamok harmonikus összjátéka miért vált ki ilyen erős érzelmeket az emberekből. Erre még nincs teljes körű tudományos magyarázat. A hétköznapokban azonban a zenének éppen az érzelmeket megmozgató hatására építünk leginkább. Ha az aktuális hangulatunknak megfelelő zenét hallgatunk, ezzel felerősítjük, mélyebben éljük át az érzelmeinket. A zenehallgatás már önmagában oldja a feszültséget, ezért sokat segíthet a testi-lelki egyensúly fenntartásában, de ezt még nem nevezhetjük zeneterápiának.
Hangszerek a pszichológusi díványon
A pszichoterápiákhoz mindig olyan eszközöket kerestek a szakemberek, amelyek megkerülik a racionális, a verbális gondolkodást. Az álmok világában felmerülő szimbólumokat, a hipnózist, majd a művészetek nyelvét hívták segítségül a személyiség mélyebb rétegeinek eléréséhez. „Mivel a zene közvetlenül az érzelmeket szólítja meg, emlékeket idéz fel, mozdulatokat indukál, ezért tökéletes eszköz lehet egy pszichoterápia során, amikor éppen érzelmeket, emlékeket akarunk a mélyből a felszínre hozni, és aztán valamilyen formában feldolgozni – mondja Telek Lilla pszichológus, zeneterapeuta.
| Tévhitek a zeneterápiáról • Csak az vehet részt ilyen terápián, akinek jó a hallása. Mivel a zenehallgatás során átélt érzelmekkel, asszociációkkal dolgozik a terapeuta, a módszer a zenei tehetségtől függetlenül alkalmazható. • A zeneterápia során dallamos, nyugodt zenével oldják a mindennapi stresszt. A zene lazító, feszültségoldó hatása jól használható a mindennapokban, de ez még nem terápia, és önmagában nem is gyógyít. • Az aktív zeneterápia csak azok esetében alkalmazható, akik játszanak valamilyen hangszeren. Egyszerű hangszereket, hangkeltő tárgyakat kell megszólaltatni a terápián, és nem számít, hogy mennyire tetszetős, harmonikus a végeredmény. • Csak beszédzavarokat, dadogást lehet ezzel a módszerrel kezelni. Nagyon széles azoknak a pszichés zavaroknak a köre, amelyeknél a zeneterápia sikerrel alkalmazható (autizmus, magatartászavarok, skizofrénia, szenvedélybetegségek, neurózisok, Alzheimer-kór stb.). |
– Receptív zeneterápiának hívjuk, amikor a közös zenehallgatás folyamán felbukkanó érzéseket, asszociációkat, emlékeket beszéljük meg, és aztán ezekkel dolgozunk tovább. Az aktív zeneterápia során pedig néhány egyszerű, zenei képzettséget nem igénylő hangszer megszólaltatásával, zajkeltéssel, énekléssel próbálják meg a résztvevők kifejezni, megmutatni a felmerülő érzelmeket, belső tartalmakat. A zeneterápia egyénileg és csoportban is működhet, a kezelendő problémától és a hozzánk forduló személyiségétől függ, melyik formáját érdemes alkalmazni. Azt, hogy miként zajlik egy terápia, mindig az határozza meg, mit is fogalmaztunk meg problémaként. Más eszközökhöz folyamodunk akkor, ha valaki pszichés zavarokkal, depresszióval, kapcsolati problémákkal fordul hozzánk, vagy ha önismeretre, önmegvalósításra, kreativitása fejlesztésére vágyik. A terápiás cél és a kezelések során kapott visszajelzések alapján választjuk ki a megfelelő módszereket. Például egy félig megtöltött vizespalackkal, az abban kotyogó víz hangjával próbáljuk megidézni a magzati emlékeket. Vagy azt kérem a pácienstől, hogy képzelje magát a gyerekszobájába, és próbálja meg kifejezni, eljátszani az odakészített hangszerekkel, mit érez – fűzi hozzá szakértőnk.
„Aktív zeneterápiával a beszédfejlődés előtti traumák is felszínre hozhatók anélkül, hogy szavakkal megfogalmazódnának.”
A szavak előtti emlékek
A zene olyan emlékeket is megérint, amelyek a verbalitás megjelenése előtti időszakból valók, hiszen hang- és mozgásélményeink már a magzati korban vannak, míg beszélni csak 1-3 évesen kezdünk. Az aktív zeneterápiával a beszédfejlődés előtti traumák, sérülések is elérhetők és felszínre hozhatók anélkül, hogy szavakkal megfogalmazódna maga az emlék. Fontos, hogy a terapeuta segíti az esetenként megrázó érzések feldolgozását, a továbblépést és a gyógyulást. A cselekvésen alapuló, élménycentrikus terápiás módszerek olyankor is hatnak, amikor az átbeszélés, a tudatosítás önmagában nem vezetne eredményre.
A zene szárnyán – önismeret zeneterápiával
Lajtai Katalin, a Crystal együttes énekesnője nemrégiben vett részt egy féléves művészetterápiás kurzuson, amelynek részeként megismerkedett a zeneterápiával is. Olyan nagy hatással voltak rá az itt szerzett élmények, hogy el szeretné végezni a Pécsi Tudományegyetem zeneterapauta-képzését is. „Egyrészt kíváncsiságból jelentkeztem a csoportterápiára, mert szerettem volna többet megtudni magamról – meséli Kati. – Másrészt régóta foglalkoztatott, hogyan lehetne az embereknek segíteni abban, hogy át tudják élni a zenében, a zenélésben rejlő felszabadító, gyógyító erőket. Tehát a másik oldal, a segítő szerepe is érdekelt. A zeneterápia során rengeteg dolgot megismertem magammal kapcsolatban. Már az is sokatmondó volt, amikor az asztalra kitett hangszerek közül ki kellett választani a sajátunkat. Belőlem például már itt kibújt a szólista, mert mindig karakteres hangszert választottam, amire nem lehetett nem odafigyelni. Érdekes élmény volt, amikor mindenkinek meg kellett találnia egy olyan ritmust, amit kellemesnek érez, majd a saját hangszerünkkel követni kellett a többiek bemutatott ritmusát. Ezzel a ráhangolódással megtapasztaltuk a különbözőségünket, és nyitottabbá váltunk egymás iránt. Meglepett, hogy a közös zenélés során néha annyira csak a saját szerepemmel voltam elfoglalva, hogy alig bírtam rekonstruálni, mit csináltak ezalatt a többiek. A gyakorlatok után átbeszéltük a felmerülő érzéseket, asszociációkat, és mindenki levonhatta a magára vonatkozó következtetéseket. Fontos felismerésekkel gazdagodtunk, melyeket nem egy pszichológus véleményére, hanem a tapasztalatainkra alapozhattunk.
| Ha ki szeretnéd próbálni a zeneterápiát: • Napszikra Terápiás Stúdió: Pápai Ildikó, www.napszikra.hu, tel.: 06-30/260-2906, 06-20/275-2421 • Dr. Battonyai Magánrendelő: Telek Lilla, http://www.battonyaitunde.hu/, tel.: 06-30/203-5689 |
Szívügyemmé vált, hogy ráébresszem az embereket, milyen fontos szerepe lehetne a zenének, az éneklésnek és általában a művészeteknek az érzelmeik kifejezésében, megélésében. Mintha elfelejtettük volna ezt az ősi, felszabadító örömöt. Le kellene bontanunk azokat a falakat, amelyek a puszta érzelemkifejezésünk gátjai: nem a profizmus, a hangképzés, a technika, a produkció a lényeges ilyenkor, hanem önmagunk, az érzéseink örömteli, szabad áramlása. Újra meg kell tanulnunk kiénekelni magunkból a bánatot és az örömet egyaránt.”
Te is voltál már olyan helyzetben, amikor a zene átsegített egy rossz hangulaton, traumán? Írd meg nekünk az élményeidet a psziche@sanomamedia.hu e-mail címre!
A cikk nyomtatásban a Nők Lapja Psziché korábbi számában jelent meg.
Már kapható a magazin legfrissebb száma!
A tartalomból:
- Felrobbanok a dühtől – győzd le a haragot!
- A férjem már nem kíván
- Elképzeltem, hogy meggyógyulok, és így lett
- „Az ördög nem a drogban rejlik” – Beszélgetés Feldmár Andrással
- Egy nap a detoxban – Interjú dr. Zacher Gáborral
- Modern tudós ősi törvényekkel – Interjú Szendi Gáborral
Ha előfizetnél a magazinra, itt és most megteheted!
