 |
| Ő biztosan 8 percnél tovább zuhanyozik… |
Lemértem, ma reggel 5,5 percig tartott egy generál tus: volt hajmosás, szappan, hideg-meleg váltó a visszerek miatt, meg pár másodperces csukott szemes relaxáció. Arról azonban fogalmam sincs, hogy mennyi vizet használtam el – egy azonban biztos, ma már nem lehetünk benne biztosak, hogy a tusolással többet spórolunk, mint a fürdéssel. Mint kiderült, zuhanyozni is okosan kell. Miről van szó?
Az Unilever felmérésében 2600 zuhanyzás adatait rögzítették. Száz brit család zuhanyrózsájára egy speciális szenzort szereltek fel, amely érzékelte, ha megnyitották a csapot, továbbá azt is, milyen hőmérsékletű vizet engedtek meg. A mérésekből kiderült, egy átlagos zuhanyzás hossza a korábban becsült 5 perc helyett 8 perc, ami a vízfogyasztás nyelvén annyit jelenet, hogy egy-egy tusolással nagyságrendileg hasonló mennyiségű meleg vizet és energiát használtak fel, mintha fürödtek volna. És itt jönnek az igazán fontos számadatok:
Az eredmények szerint az átlag nyolcperces zuhany 62 liternyi meleg víz felhasználásával egyenértékű, míg a fürdéshez 80 liter vizet fogyasztanak, de máris másképp alakulnak a számok, ha a zuhanyrózsa nagy nyomásra van állítva, akkor az átlagos nyolc perc alatt kétszer annyi energia és meleg víz fogy, mint ha teleengednék a kádat – egy ilyen turbótusolás alkalmával akár 132 liter víz is elmehet.
|
A csaptelep is számít Sokan talán bele sem gondolnak, hogy a vízfogyasztás mértékét a zuhanyrózsa is befolyásolja. Pedig ezt bizonyítja a 74 szobás fővárosi hotel példája is, ahol a hagyományos csaptelepek és zuhanyok helyett víztakarékos csapokat és zuhanyokat szereltek fel. Míg a hagyományos csaptelepek átlagos fogyasztása 10-15 liter/perc körül alakult, addig a víztakarékos termékek 5,2 liter/perc mennyiségű vizet fogyasztanak. A kézi zuhanyok esetében ez a 15-18 literes percenkénti átlagfogyasztásról 6-9 liter/percre csökkent a Boutique Hotel Zarában. A takarékos szaniterek újítása annyiban rejlik, hogy levegővel dúsítják a kiáramló vizet, speciális, úgynevezett perlátok levegővel “habosítják” a vizet. |
Mi a helyzet itthon?
Magyarországon a brithez hasonló jellegű felmérés még nem született, ezért megkerestük az egyik zuhany- és csaptelep-forgalmazó cég igazgatóját, s tőle kérdeztük, hogy forgalmazóként mi mindent tudnak a vásárlók zuhanyozási szokásairól.
“Mivel az átlag magyar fürdőszoba mérete nagyjából 4 négyzetméter, ez legtöbbször azt feltételezi, hogy főleg a zuhanyzásnak marad tere. Ha pedig a felgyorsult világot nézzük, akkor logikus, hogy még azoknak is csak hétvégén marad ideje a kádban fürödni, akik amúgy – ha idejük engedné – mindig kádban tisztálkodnának” – meséli Császár Zoltán, a Hansgrohe igazgatója.
S ha már se idővel, se anyagilag nem vagyunk eleresztve, vajon mennyire szempont a víztakarékosság? “A helyzet sokkal jobb, mint évekkel ezelőtt. A gazdasági és pénzügyi válságnak annyi pozitív hozadéka azért volt, hogy az emberek egyfelől érzékenyebbek lettek a költségekre, másfelől próbálják megóvni azt, amijük van. Emiatt sok szigetelőanyagot gyártó cég »dübörög«, és mi is sok víztakarékos kézi zuhanyt tudtunk eladni, mert ezzel is pénz marad a háztartások kasszájában.
A helyzet annyiban azonban még mindig rossz, hogy sokan sajnos csak az árat látják, így azonosíthatatlan hátterű és anyagokat felhasználó (legtöbbször távol-keleti) gyártók termékeit választják, ami ráadásul akár négyszer több vizet fogyaszt, mint víztakarékos társaik.”
