„Tanulmányok ezrei jelentek meg már arról, hogy a férfiak gyakran hiszik helytelenül, hogy egy nő érdeklődik utánuk. Mi most az egyéni különbségekre voltunk kíváncsiak” – mondta el a kutatás vezetője, Carin Perilloux, aki a Texasi Egyetem munkatársaival, Judith A. Eastonnal és David M. Buss-szal végezte el a kísérletét. Tanulmányuk a Psychological Science című lapban jelent meg.
A megfigyelésbe 96 női és 103 férfi egyetemistát vontak be, akik háromperces rapidrandikon vettek részt, azaz egyenként ennyit beszélgettek öt ellenkező nemű társukkal. Az esemény előtt a résztvevők felbecsülték a saját szexuális vonzerejüket és nyilatkoztak arról, mennyire lennének benne egy rövid távú kalandban. A beszélgetések után pedig a partnereiket osztályozták hasonló szempontok szerint.
Az eredmény: a futó kalandot kereső férfiak rendszerint túlbecsülték a nők irántuk mutatott érdeklődését. Az önmagukat szexuálisan túlfűtöttnek valló férfiak azt gondolták, a nők is így éreznek irányukban, akiket azonban a nők tartottak vonzónak, nem követték el ezt a hibát. Minél csinosabb volt egy nő, annál többen gondolták, hogy érdeklődik irántuk. A nők pedig rendszerint alábecsülték a férfiak irántuk mutatott hajlandóságát.
„Egy férfi kétféle hibát követhet el: Vagy tévesen hiszi, hogy egy nő érdeklődik iránta, vagy nem veszi észre a másik érdeklődését. Az első esetben könnyen zavarba jön, és csökken az önbizalma. A második variációba tartozó férfiak ugyan számos alkalmat kihagynak, ám helyzetük mégis azt mutatja, hogy gyakran szemelik ki maguknak az ellenkező nem tagjai, és ezt az előnyüket gyakran örökítik át utódaikra. Az alkalmi szexet keresők választási lehetőségei igen korlátozottak, így gyakran mérik fel rosszul a reménybeli partnert. Csupán a valóban vonzó férfiakra nem leselkednek ezek a félreértések” – magyarázta Perilloux.
