A kutatók 2737, a felmérés kezdetén még egyedülálló férfi és nő segítségével végezték vizsgálatukat az Amerikai Országos Családi és Háztartási Felmérés keretében. A résztvevők közül 896-an házasodtak meg, vagy költöztek össze kedvesükkel a vizsgálat ideje (hat év) alatt.
Az egyedülléttel összehasonlítva mind a házasság, mind az együttélés rövid távú javulást jelentett a depressziós tünetek és az általános közérzet szempontjából. A Journal of Marriage and Family című szaklap februári számában megjelent kutatási adatok szerint azonban az újdonsült házas vagy éppen összeköltözött párok tagjai kevesebbet találkoznak barátaikkal és családtagjaikkal, mint az egyedülállók, és ez a tendencia az idő múlásával csak romlik.
„A házasság és az együttélés közötti kis különbségek általában eltűnnek a mézesheteket követően. Bár a házastársak jobban járnak egészségügyileg (legfőképp a közös egészségbiztosítás miatt), az élettársak általában boldogabbak és magabiztosabbak náluk – nyilatkozta Kelly Musick, a Cornell Egyetem Humán Ökológiai Tanszékének munkatársa. – Sokan nem akarják a házassággal együtt járó kötelezettségeket magukra venni, ugyanakkor meg akarják őrizni rugalmasságukat, önállóságukat és személyes szabadságukat.”
