Egy nemzetközi kutatócsoport felmérése alapján a mammográfiai vizsgálatok során az eredmények negyede téves, a diagnózis mellrák, holott daganatnak nyoma sincsen (álpozitív lelet). Norvégiában ez a szám különösen magas, a téves eredmény miatt sokan feleslegesen vesznek részt a kezeléseken – írja a nemzetközi orvosi szaklap, az Annals of Internal Medicine. Vagyis ha 2500 nőt mammográfiai vizsgálat alá vetnek, 20 esetben – helyesen – mellrák a diagnózis, egy nőt a haláltól mentenek meg ezzel, hét-tíz esetben azonban tévesen diagnosztizálnak rákot. Az adatok egy 40 000 nőt számláló vizsgálat eredményei. Bele sem merünk gondolni, milyen érzés lehet, amikor nemhogy napokig, de van, hogy hetekig, hónapokig abban a hitben él az ember, hogy súlyos beteg.
Fél év pokol
Erika édesapjánál pár éve diagnosztizáltak rákot: „Az orvosok azzal a rémhírrel szembesítették, hogy testét már csak az áttétek tartják egyben. Túl volt pár kemoterápián, amikor egy új orvoshoz került. A kontrollon kiderült, hogy apámnak soha nem volt rákja, se áttéte, egy fertőzés támadta meg a tüdejét. Ezt a lelki poklot a legrosszabb ellenségemnek sem kívánom” – meséli.
Hasonlóan érez Anna is, a jó diagnózis azonban náluk már túl későn jött: „Lassan 20 éve lesz annak, hogy az apukám leszedetett egy anyajegyet, mert rosszindulatú volt. Aztán rá 10 évre elkezdett fájni a dereka. Elküldték súlyfürdőre meg ilyen-olyan kezelésekre azzal, hogy talán lumbágó. Telt-múlt az idő, és nem lett jobb. Négy orvosnál és kórházban is járt, de senki nem talált semmit. Aztán vidékre ment, egy orvos barátjához. Ott derült ki, hogy akkor már 22 cm-es daganat volt a derekában, áttétekkel. Sajnos már nem tudtak rajta segíteni” – meséli a fiatal lány.
Feleslegesen műtötték
„Éva rendszeresen járt mammográfiára és egy alkalommal, a vizsgálat után visszarendelték, mert valami rendellenességet találtak – meséli Éva sógornője. – Újabb vizsgálat, ultrahang, majd a döntés, hogy biopszia. A biopszia alapján úgy döntöttek, hogy műtétre van szükség, eltávolítják a mellét és a hónaljmirigyeket. A műtét után elrendelték a szokásos kemoterápiát, amit el is kezdtek – mindez a lánya esküvője előtt 2 hónappal történt. Lenyírta a haját, mert nem akarta megélni, hogy kihullik. Beszerezte a parókákat és berendezkedett a rák elleni küzdelemre. Közben elvégezték a patológiai vizsgálatot és ennek során kiderült, hogy nem volt indokolt a mell és a hónaljmirigyek eltávolítása. Elképzelhető a lelki teher, amely először a rákdiagnózist követte, majd az újabb sokk, hogy nem is volt indokolt a műtét. Perelnek, ítélet még nem született.”
|
Téves diagnózisok A rák korai diagnózisa sokakat megment, másnak viszont árt, álpozitív lelet esetén ugyanis a pácienst felesleges kezelések alá vetik. Márpedig minden egészségügyi beavatkozás mellékhatással jár – kiváltképpen a rákgyógyítás esetén. Műtét, sugárkezelés, kemoterápia, nem beszélve a pszichológiai mellékhatásokról, anyagi terhekről. Bár az áldiagnózis szinte minden betegség esetén fennállhat, a kifejezést mégis a rákszűrések kapcsán kezdték el használni. Az első szűrővizsgálatok megindulásával ugyanis előfordultak olyan esetek, amikor rendellenes elváltozásokat fedeztek fel a sejtszerkezetben, rákot diagnosztizáltak, de valójában egy olyan ráktípussal találkoztak a szakemberek, ami nem növekszik, nem okoz bajt a szervezetben, mégis jelen van, kimutatható, patológiás értelemben tehát mégiscsak rákról van szó. |
Csak egy rutinvizsgálat kellett volna
Sajnos olyan esetek is vannak, amikor az orvosok diagnózist sem tudnak felállítani: „Férjem egy szép nyári délután lement fiunkkal a közeli parkba. Hazafelé tartva rászólt a gyerekre, hogy ne mászkáljon mögötte, mert szeretné, ha mellette lenne, ha beszélgetnek. A gyerek mellette volt, de ő nem látta. Jobb szemére egy pillanat alatt elveszítette látóképességének 70 százalékát. A kórházban elvégezték a szükséges vizsgálatokat, s közölték, készüljünk fel a legrosszabbra. Fél évig jártuk különböző szakrendelésekre, de a rutintesztek nem hoztak eredményt, ugyanis kizárólag a szemére koncentráltak. Végül egy holland barátunk, aki szintén orvos, kérdezett rá, hogy mit mutat a vérkép, milyenek a pajzsmirigyeredményei – erre nézve nem készült vizsgálat. Miután ezt megcsinálták, kiderült, a pajzsmirigy vészesen alulműködik. Mindez fél év után derült ki, és a szeme a mai napig nem gyógyult meg.”
