Együttműködni a hétköznapokban – ez a legnehezebb, de egyben legfontosabb eleme az emberi viszonyoknak. Elviselni a másik hóborjait úgy, hogy közben nem szeretünk ki belőle, alkalmazkodni hozzá anélkül, hogy feladnánk magunkat. A közös alvás, az étkezés, az autóvezetés három olyan terület, ahol bőségesen van alkalmunk bebizonyítani, mennyire vagyunk jó páros. Mindhárom terep lehet a konfliktusok forrása éppúgy, mint a párkapcsolat építésének, gazdagításának eszköze. Csak rajtunk múlik, mivé tesszük őket.
A hálószobában
A közös ágy az egyetlen „sziget”, ahol csak ketten vagyunk, távol mindentől és mindenkitől. De ahhoz, hogy élvezni tudjuk a társunk melegítő közelségét, kompromisszumokat kell kötnünk. Persze ez nem mindig megy könnyen, pedig nemzetközi kutatások rámutattak, hogy az együtt alvás nemcsak elégedettségünket befolyásolja, hanem a boldogságunkat és az egészségünket is.
Összebújva vagy külön takaró alatt?
Mihalec Gábor szerint az alváshoz felvett póz önmagában nem jellemez egy kapcsolatot: „Ez lehet személyiségfüggő, de utalhat akár a neveltetésre is. Attól, hogy egy pár nem összebújva alszik, a kapcsolatuk minősége még lehet nagyon magas. Ám ha valakit zavar, hogy a másik folyton hátat fordít neki éjszaka, érdemes megbeszélni, így ugyanis kiderülhet, hogy ennek van-e valamilyen mélyebb üzenete, vagy csak egészen prózai okok állnak a háttérben.”
Jóéjt-puszi:
Ez a kedves szokás erősíti a párkapcsolatot. Akik esténként így köszönnek el egymástól, minden egyes alkalommal megerősítik, hogy ők egy csapatot alkotnak. „A rituálék a kapcsolat mérföldkövei. Egész nap rengeteg időt töltünk külön, és ilyenkor nem feltétlenül érezzük azt, hogy összetartozunk. Ám ha vannak olyan alkalmak, amikor ki tudjuk fejezni a szeretetünket, már önmagában sokat tettünk viszonyunk tartósságáért” – állítja a szakember.
Romantikaromboló filmek:
A közös ágy jó esetben az intimitás és a nyugalom helyszíne. Ha ezt külső tényezők folyamatosan megzavarják, abból hosszú távon problémák adódhatnak. „Amikor például egy véres akciófilmre alszunk el, másnap reggel kicsi az esélye, hogy romantikus hangulatban ébredünk, és az ágyba visszük a párunknak a reggelit – mondja Mihalec Gábor. – Ügyeljünk arra, hogy olyan hatások érjenek bennünket, melyek pozitívak, és kapcsolatunkat erősítik.”
Gyerek az ágyban:
Nem csak a tévéműsorok távolíthatják el a párokat egymástól. „Ha a kicsi rendszeresen a szülők között alszik, azzal jelképesen kettejük közé áll, elválasztja őket egymástól. Érdemes előre lefektetni a szabályokat, hogy a szülői és a házastársi szerepek elkülönüljenek. Például csak akkor aludhat velünk a gyerek, ha beteg, vagy havonta egyszer, amikor együtt alvós napot tartunk” – javasolja a terapeuta.
Horkolás és fogcsikorgatás
Akik párjuk zavaró szokása miatt külön hálószobába költöznek, több szempontból is rombolják a kapcsolatukat. Ezzel ugyanis azt üzenik, nem fogadják el társukat olyannak, amilyen. „Küldjünk inkább pozitív visszajelzést a másiknak. Ha tudja, hogy engem zavar a horkolása, mégis ezzel együtt szeretem és fontos a számomra, akkor ez erősíti az összetartozást” – magyarázza a szakember.
Az asztalnál
Minden közös étkezés egy lehetőség címmel készült három évvel ezelőtt egy nemzetközi kutatás, amely azt bizonyítja, hogy azok a párok, akik rendszeresen együtt esznek, kevesebbet veszekednek, és a szerelmi életük is harmonikusabb.
Közös vacsorák:
Leggyakrabban a tartalmas, mély beszélgetések az ebédlőasztal mellett alakulnak ki. Falatozás közben ugyanis boldogsághormonok szabadulnak fel bennünk, ezért nyugodtabbak vagyunk, és az esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket is jobban kezeljük. Mihalec Gábor szerint ez a legjobb lehetőség arra, hogy előhozakodjunk akár egy kényes témával is. „Vacsora közben felvethetjük, amire a reggeli rohanás közben nincs idő, és jövőbeli terveinket is megoszthatjuk egymással. Akár egy értekezletté is átalakulhat egy ilyen alkalom, amikor a család működtetését illetően tesztelhetjük, ki hogyan érzi magát otthon, milyen problémákkal küzd. De kiderülhet az is, ki hova szeretne menni nyaralni, anélkül hogy azonnal döntést kellene hoznunk erről. Viszont amikor választásra kerül a sor, tudni fogjuk, szeretteink hogyan gondolkodnak a témáról, így megelőzhető a vita.”
Ki szorgoskodik az asztal körül?
A kölcsönös tisztelet, az egymás közötti hierarchia, a gondoskodás mind-mind kifejeződnek abban, ahogy az ebédlőben és a konyhában viselkedünk. Amikor a főzéstől kezdve a tálalásig minden egy személyre hárul, akkor nem beszélhetünk egyenrangúságról a kapcsolat többi területén sem. Más a helyzet, ha a törődést meghálálja a másik. „Amikor a párunkat kiszolgáljuk, az felfogható egy lehetőségként is, amelyben kifejezhetjük, hogy értékeljük azt a sok erőfeszítést, amit értünk tesz – mondja a házasságterapeuta. – Ilyenkor azzal, hogy odaviszünk neki egy pohár vizet, vagy hétvégén átvállaljuk a főzést, olyan érzéseket is közvetíthetünk, amelyeket szóban nem tudnánk átadni – a hálánkat, a szeretetünket. Fontos, hogy a felek mindkét szerepben – a gondoskodóban és a kiszolgáltban is – rendszeresen kipróbálják magukat.”
Az autóban
Egy felmérés szerint három párból kettőnél rendszeres a vita a kocsiban. Hogy miért van ez így? Talán mert sok mindent szimbolizálhat ez a terület – például azt, hogy ki a domináns a kapcsolatban, mennyire bízunk egymásban, és képesek vagyunk-e együttműködni.
Kritika non-stop:
„Már megint gyorsan hajtasz! Figyelj oda, piros a lámpa!” Ilyen és ehhez hasonló intelmeket szórnak a felek egymásra, és rendszerint ebből indulnak ki a veszekedések. Aki folyamatosan ok nélkül kritizálja a másik vezetési stílusát, az uralkodni akar felette. Úgy érzi, joga van ehhez, hiszen ő a főnök. A két fél ilyenkor nem egyenrangú, hanem úgy viselkednek, mintha szülő-gyerek vagy főnök-beosztott viszonyban lennének.
Kinél van a kormány?
„Ha mindig csak az egyik fél vezet, és a másikat ez zavarja, akkor az általában párkapcsolati probléma tünete – mondja Mihalec Gábor. – Olyanoknál szokott ez konfliktust okozni, akiknél valamelyik fél egyébként is elnyomva érzi magát.”
Te vezetsz, én navigálok:
Összeszokott párra, jól leosztott szerepekre utal, ha a két fél az autóban is együtt tud működni. „Amikor már megtanultunk megbízni a másikban, és ki tudjuk mondani, hogy ki miben jobb, képesek vagyunk segíteni egymásnak, akkor vagyunk igazán egy csapat. Az a jó, ha mindenki megtalálja azt a feladatot, amellyel leginkább hozzá tudunk járulni a közös utazáshoz – például utánanéz az útvonalnak, vagy feltérképezi, hol vannak a legjobb benzinkutak. Ilyenkor a két fél kiegészíti egymást, szemben azzal, amikor az egyik erős akarat kioltja a másikat” – mondja a terapeuta.
Cikkünk a Nők Lapja Psziché legfrissebb számában jelent meg.
A tartalomból:
- A drogról tabuk nélkül – Szabó Győzővel és Csernus Imrével
- Így kezeld a kamaszt! Interjú Tari Annamáriával és Vekerdy Tamással
- Az eltűnt szex nyomában – Van visszaút, ha elmúlik a vágy?
- EQ – A 21. század legfontosabb képessége
- Példamutató nagymamák
Ha előfizetnél a magazinra, itt megteheted!
