A Gestalt-pszichológia – a régi lélektani felfogásokkal ellentétben – nem választja szét az emberi viselkedés lelki és testi oldalát, úgy veszi, hogy a gondolatok és a cselekvések ugyanabból az „anyagból” fakadnak. A terápia során nem arra helyeződik a hangsúly, amit a kliens/csoporttag mond, hanem arra, mit tesz az adott helyzetben. A terapeuta és a csoporttagok visszajelzései segíthetnek fantáziáink és viselkedésünk megértésében. De az analitikus pszichoterápiával ellentétben ide nem a múltban való elmélyüléssel, hanem a jelen megtapasztalásával jutunk el. Ahogy Arnold Beisser, a Gestalt-terápia egyik alapítója fogalmazott: „A »változás« akkor következik be, amikor valaki azzá válik, ami, és nem amikor az próbál lenni, ami igazán nem ő.”
Valóságok találkozása
Fritz Perls, a módszer kidolgozója szerint a gondolkodás nem más, mint elnémított beszéd. Általában azért alkotunk mondatokat, hogy hassunk másokra, és csak ritkán beszélünk azért, hogy kiadjuk önmagunkat. Gyakran maszkot viselünk, például egy mosoly mögé rejtjük a valódi érzéseinket. Mindezt tudatosítanunk kell ahhoz, hogy változtatni tudjunk. „Időbe telik, amíg ráeszmélünk, hogy amit a másikban látunk, az nem biztos, hogy benne van – világosít fel Mondok Árpád csoportvezető, a Magyar Gestalt Egyesület tagja. – Amíg ezeket a különbségtételeket nem tapasztaljuk meg, nehéz lesz egységre találnunk önmagunkban. A Gestalt-módszerrel megtanulhatjuk, hogyan hozzuk összhangba gondolatainkat, érzéseinket és tevékenységeinket, és miként terjesszük ki mindezt a hétköznapokra. Azt az utat érdemes járni, amiről bebizonyosodott, hogy egyensúlyt hoz számodra – folytatja szakértőnk. – Az eljárás lényege az együtt tapasztalás. Megeshet például, hogy egy találkozás – érhetetlen módon – félelemmel tölt el. A te döntésed, mit kezdesz ezzel. Érdemes átgondolnod, vajon már előtte benned volt-e ez az érzés, esetleg attól jelent meg, ami közöttetek történt, vagy az a másik személy emlékeztet valakire? A terápia során mindezeket a kérdéseket megfogalmazhatjuk, kimondhatjuk. Közben az is kiderülhet, hogy nem is bennünk lakozik a félelem, hanem a másikban. A csoporttagok ennek a jelenségnek a szemlélőiként közvetíthetik az érzéseiket. Nagyon beszédesek a mozgásos feladatok is. Árulkodó, ki hogyan lép kapcsolatba a többiekkel. Ami pedig már a felszínre tör, arra rá lehet nézni, rá lehet kérdezni: Látod-e, hogy ha nem lépsz, sosem kerülsz kapcsolatba? Látod-e, hogy sosem nézel a többiek szemébe?”
|
„Oldottabb és lazább lettem az önismereti program hatására” |
A terapeuta „repülni” tanít
A módszer az élet minden területén működik. Csak időt kell hagynunk arra, hogy megfigyeljük, mi van bennünk és körülöttünk, és mindez hogyan hat ránk. „Olyan helyzeteket teremtünk, amelyekben óhatatlanul hatunk a tudatalattira.”
A terapeuta felhívja a figyelmet azokra a történésekre, amelyek alakot öltenek. Például egy párokkal dolgozó csoportban jól látható lehet, ha a nő visszatartja a levegőt, amikor a férjéről beszél. Ilyenkor meg kell figyelnie az érzéseit, vagy azt, mi történik, ha szép lassan kifújja a levegőt – avat be egy helyzetbe Mondok Árpád, majd egy konkrét példát említ. – Az egyik csoportomban egy hölgy erős féltékenységet élt meg, megkértem, hogy rajzolja le az érintett szereplőket. Az ábráján volt egy ismeretlen is, hiszen attól tartott, hogy a férje szeretőt tart. Mivel végig a párjával foglalkozott, újabb alkotásra buzdítottam, amin az ő legfontosabb kapcsolatait
| Ahol segítséget kaphatsz: • Mondok Árpád elérhetősége: www.anahata.hu • Magyar Gestalt Egyesület: www.gestalt.hu |
kellett papírra vetnie. A rajzból kiderült, hogy a férjének van egy lánya. Ezt a másik háromszöget látva – benne saját magát, a férjet és a nevelt lányt – rádöbbent, hogy ő maga a »harmadik«, hiszen a nevelt lánya féltékeny rá. Azáltal, hogy »meg tudta szólítani« az érzéseit, egyértelműbbé váltak a lehetőségei és a helyzete. A Gestalt-módszer ahhoz a folyamathoz hasonlít, mint amikor a madár repülni tanul. A terapeuta ebben a tanulásban kíséri kliensét, közben szembesít a félelmeinkkel és az akadályainkkal. Az a fontos, hogy észrevegyük, mit tehetünk önmagunkért az adott helyzetben.”
Cikkünk a Nők Lapja Psziché június–júliusi számában jelent meg.
A tartalomból:
- A drogról tabuk nélkül – Szabó Győzővel és Csernus Imrével
- Így kezeld a kamaszt! Interjú Tari Annamáriával és Vekerdy Tamással
- Az eltűnt szex nyomában – Van visszaút, ha elmúlik a vágy?
- EQ – A 21. század legfontosabb képessége
- Példamutató nagymamák
