Allergia esetén a főbűnös a hisztamin, a szervezetünkben található úgynevezett neurotranszmitter, azaz ingerületátvivő anyag. Minden szövetünkben szintetizálódhat, de legnagyobb mennyiségben a bőrben, a légutakban, a tüdőben, illetve a gyomor- és bélrendszerben található meg. Elsősorban az immunválaszért felelős sejtek, például a hízósejtek termelik. Nagy szerepe van a szervezet gyulladásos folyamatokra adott válaszreakciójában, így az allergiában is.
Mi ez az egész??
„Szezonális allergiás orrnyálkahártya-gyulladás” – ugye milyen előkelően hangzik? Pedig csak a szénanátháról van szó, amelyet leginkább a levegőben lebegő virágporok, pollenek, illetve spórák okoznak. Könnyű felismerni a jellegzetes tünetekről: tüsszögés, orrviszketés, vizes orrfolyás, orrdugulás, amelyet gyakran kísérnek olyan szemtünetek, mint könnyezés, kötőhártya-gyulladás, szem környéki viszketés és ödéma. Mindezeket a kellemetlenségeket az allergiás reakció során a nyálkahártya szöveteiben felszabaduló hisztamin okozza, ugyanis a szervezet úgy tekint az allergénekre, mint betegséget okozó „betolakodókra”, akik ellen mozgósítani kell az immunrendszert. Ez a mozgósítás nem más, mint a gyulladás maga.
A gyulladás miatt jelentős mennyiségű hisztamin szabadul fel a sejtekből, az erek kitágulását, a légutak falában lévő izmok összehúzódását, fokozott vérellátást, duzzanatot eredményezve. A nyálkahártya a gyulladásos folyamat miatt vérrel telítődik, megvastagszik, az érintett orra bedugul, később köhögni, fulladni kezd, a hörgők beszűkülésével a légzése sípolóvá válik.
Így hatnak az antihisztaminok
A hisztamin által kiváltott tünetek ellen igen hatékonyak az úgynevezett antihisztaminok. Ezek a szerek ugyanazokhoz a receptorokhoz kötődnek a szervezetben, mint a hisztaminok, következésképpen megakadályozzák a hisztamin kötődését a sejtfelszíni receptoraikhoz, hiszen az antihisztamin már elfoglalta a receptorban lévő „helyet”. Így a kóros sejtreakció is elmarad.
A legjobb hatást akkor érjük el, ha az első tünetek megjelenésekor, a pollenidény elején elkezdjük szedni a gyógyszert. Erről legkönnyebben a pollenjelentésekből, híradásokból tájékozódhatunk, de aki több éve allergiás, az általában tudja, hogy mely hónapokban a legsúlyosabbak tünetei (a vakációt azonban emiatt nem feltétlen kell elhalasztani).
A legtöbb forgalomban lévő antihisztamin már e vegyületek második generációjába tartozik. Ez azt jelenti, hogy gyorsabban hatnak, kevesebb a mellékhatásuk, és nem okoznak olyan sokszor aluszékonyságot, mint a korábban alkalmazott első generációs antihisztaminok. Így a tünetek megjelenésekor már elkezdhetjük szedni a gyógyszert, hiszen így hiába jut az allergén a szervezetbe, kevésbe okoz kellemetlen mellékhatásokat.
Mennyiért gyógyulhatunk meg?
Saját maguk ellen dolgoznak az allergiások
