A teljes populációban elterjedt egyes génváltozatok meghatározzák, hogy valaki a korán kelő, korán fekvő típusba tartozik-e, vagy a nehéz kelés mellett képes fennmaradni éjszaka. E két embertípus, a hajnali pacsirták és az éjszakai baglyok közötti különbséget meghatározó génvariánsok az Annals of Neurology novemberi számában közölt vizsgálat szerint befolyásolják a halál várható időpontját is.
Azt, hogy valaki melyik embertípusba tartozik, érdemes lenne figyelembe venni a váltott műszakban dolgozók beosztásánál vagy az egészségügyi kezelések tervezése során. A belső biológiai óra szabályozza a szervezet élettani működését és a magatartást is, hogy például mikor szeretünk aludni, mely napszakban vagyunk szellemi teljesítményünk csúcsán. Szintúgy befolyásolja, hogy szervezetünk mikor védtelen az olyan betegségekkel szemben, mint a szélütés vagy a szívroham. A témában napvilágot látott korábbi munkák ikervizsgálatok és állatkísérletek segítségével térképezték fel azokat a génváltozatokat, melyek meghatározzák, hogy ki melyik csoportba tartozik.
Dr. Andrew Lim és a Beth Israel Diakonissza Egészségügyi Központ (New York, Egyesült Államok) munkatársai azt tanulmányozták, hogy az idősebb emberek miért szenvednek alvási problémák miatt. A Chicagói Egyetem munkatársaival együttműködve a vizsgálatban 1200, 60 évesnél idősebb egyén vett részt, akik neurológiai és pszichiátriai vizsgálaton estek át. A vizsgálat eredeti céljának a Parkinson-kórt és az Alzheimer-kórt felvezető tényezők azonosítását szánták, ehhez fel kellett venni az alanyok alvási-ébrenléti mintázatát is. A résztvevők korábban felajánlották az agyukat a haláluk után további vizsgálatra, azonban a halált megelőző alvási-ébrenléti görbék új irányt adtak a kutatásnak: Lim és munkatársai DNS-elemzést végeztek, melyek eredményeit fiatal alanyokon erősítették meg. Felfedezték, hogy a „Period 1” nevű gén melletti nukleotid alapvetően befolyásolja az alvás és az ébrenlét folyamatát. A kérdéses pozícióban 60 százalékban adenin (A), 40 százalékban guanin (G) van, azonban mivel minden sejt két egyforma kromoszómát tartalmaz, ezért ennél nagyobb a változatosság.
Az elemzés szerint az A-A órákkal korábbi ébredést jelent, mint a G-G, az A-G pedig a kettő között foglal helyet. Ugyanakkor a G-G genotípus az A-A-hoz képest a „Period 1” alacsonyabb szintjét eredményezi az agyban, illetve a fehérvérsejtekben. A halálozásokat tekintve azon meglepő következtetések születtek, hogy az A-A és A-G-t hordozók nagyobb eséllyel haltak meg reggel 11 óra előtt, míg a G-G-seknél a halál valószínű időpontja este 6-ra tehető.
