Benes Anita
A Daalarna divatház vezetője építész férjével és három gyerekükkel lakik egy családi házban. A minden kényelemmel felszerelt konyhához nagy ebédlő tartozik, hatalmas asztallal.
„Nálunk a reggeli a legfontosabb. Képesek vagyunk kicsit előbb felkelni, hogy bőségesen, hosszan reggelizhessünk. Hétköznap is palacsinta – a gyerekek üresen szeretik a legjobban –, omlett kerül az asztalra. Nemrég egy külföldi szállodában újfajta, sajtos-koktélparadicsomos omlettet kaptunk, és annyira ízlett mindenkinek, hogy a végén oda kellett állnom a szakács mellé, hogy megfigyeljem, hogyan süti. Itthon nagy hűtőnk van, ennyi embernek sok finomság kell. Jellemzően én vásárolok, de a férjem és a nagyszülők is gyakran besegítenek. A gyerekeket mindig igyekeztünk az egészséges táplálkozás irányába terelni, de sosem vittük túlzásba, és nem is volt rá szükség: a lányom például gyerekkora óta kizárólag vizet szeret inni. Rengeteg zöldséget és gyümölcsöt eszünk. Egy részüket a piacról szerzem be, de nagy kedvenceink a szedd magad akciók is, ki nem hagynánk a pomázi eper- és almaszüreteket! Paradicsomot és fűszernövényeket a kertben is nevelünk. A házi készítésű ételeknek egészen más ízük van. Rengeteg tej és tejtermék fogy a családban, ezeket egy helyi tehenészettől vásároljuk. Nekem azok a keményebb hetek, amikor divatbemutatóra készülök. Olyankor nemigen tudok odafigyelni az evésre, előfordul, hogy napokig tejeskávén élek… A munkám és a csemegék összekapcsolása pedig automatikus: mivel az esküvői ruha a fő profilom, szívesen jönnek a bemutatóimra tortakészítők, akik sokszor a süteményeiken is megjelenítik a csipkéket, a díszeket, amelyeket én a ruhákon használok.”
Havas Dóra
Az egyik legnépszerűbb gasztroblog, a Lila Füge szerzőjének gyerekkora óta a főzés az egyik kedvenc időtöltése. Havas Dóra ma három férfinek: két apró gyerekének és a reklámvilágban kreatív igazgatóként dolgozó férjének főz szinte mindennap.
„Két egyforma ételt ritkán készítek egy évben, talán a lecsót kivéve. Ahhoz túl kíváncsi vagyok, és a piacokon túl sok csábító csemegét kínálnak szezonról szezonra. Tavaly a mángoldot próbáltuk ki minden formájában, télen a nagy öntöttvas lábasban főttek órákon át a báránylapockák és a marhanyakak, most pedig, hogy kitavaszodott, alig várom a friss zöldborsót és az epret. A kisebbik fiam miatt különösen érdekes ez a tavasz, meglátjuk, a zöldség- és gyümölcsdömpingből mire kap majd rá. A nagyobbik kisfiam is szereti a konyhát, ha összerakom az alapanyagokat, muffint szinte már egyedül is tud sütni. A férjem élvezi ugyan a kísérletezéseimet, de néha én is megkapom, hogy főzhetnék már valami normális ételt is, mondjuk egy jó pörköltet… Gábor fotóz is, nemsokára talán közös munkánk is lesz, de azt hiszem, erről még korai beszélnünk. Leginkább én vásárolok, piacon és kisboltokban. Hipermarketbe viszont sosem megyek. Egészen közel lakunk a biopiachoz, ahol – bárki bármit mond is – normális áron is be lehet szerezni egy család heti zöldségszükségletét. Sok halat és salátát eszünk, talán ez is, mint annyi minden, a nagyszüleim hatása, akik több mint tíz évig Párizsban éltek, és könnyű, francia fogások egész sorát építették be a családi repertoárba. A jól eltalált, finom, egyszerű hétköznapi vacsorákat szeretem a legjobban. Lehetünk bármilyen fáradtak vagy idegesek, ezek mindig megnyugtatnak – és ez a legfontosabb.”
Szentgyörgyi Romeo
A többszörös világ- és Európa-bajnok sportaerobikos és személyi edző szendvicseket, apró falatkákat készít, ha vendégeket vár.
„Főzni nem tudok, és úgy érzem, nem is kötne le annyira, hogy rendesen megtanuljam. A szendvicseim viszont híresek, kaviár, rukkola, répagolyó kerül rájuk, mégpedig szépen, mert a tálalásra, a díszítésre nagyon adok. Édesanyám történeteiből kiderült, hogy kisgyerekként is válogatós és finnyás voltam. A munkám alapján mindenki azt gondolja rólam, hogy kizárólag egészséges ételeken élek. Pedig nem kell ezt túlszínezni: ismerem természetesen a trendeket, az egészséges életmód követelményeit, de a testemet is éppen elég jól ismerem. Naponta egy órát biztosan tornázom, és a rengeteg mozgással mindent elégetek, amit ettem. Rizst például bármikor, bármilyen mennyiségben képes vagyok enni. Nem szedek csodavitaminokat, változatos étkezéssel minden szükséges elem bevihető a szervezetünkbe. Egyedül a C-vitamint kell pótolniuk a sportolóknak. Sok citromot eszem, és újévi fogadalmam volt, hogy az eddiginél is több zöldség és gyümölcs kerül a tányéromra. A test igényeit már jól ismerem, de egyre inkább foglalkoztatnak a lélek rejtelmei is. Elvégeztem egy life coaching képzést, és a jövőben „lelkifitnesz-órákat” is tartok majd. Bevásárolni hetente egyszer szoktam valami nagyobb helyen, így a legkényelmesebb. És ilyenkor én is könnyen elcsábulok, mint mindenki. Sajnos imádom a kakaós csigát, a panettonét, és azért csoki is szokott itthon lenni. Nem iszom kávét és alkoholt, de nem tudományos-egészségügyi megfontolásból, hanem mert nem jó az ízük. Ha valamit esetleg, akkor nagy ritkán, reggel egy pohárka pezsgőt…”
Kovács Patrícia
Az elfoglalt színésznő és a férje, Gusztos Péter, a SUHANJ! Alapítvány vezetője nemrég költöztek új lakásba.
„A tágas konyhában hatalmas reggelipartikat rendezünk. Mivel sokat játszom esténként, nekünk a kora délelőtt az az időpont, amikor nyugodtan együtt tudunk lenni. Nemegyszer a nagyobb, többfős munkamegbeszélések is reggel, az asztalunk körül zajlanak. Olyankor dőzsölünk: ötféle sajtot, turmixokat, házi lekvárokat, olajbogyókat kóstolunk… Mind a ketten vegetáriánusok vagyunk, de a barátainknak minden további nélkül beszerezzük, sőt el is készítjük a húsos ételeket. Nem beszélve a két vizslánkról: Janka és Károly hallani sem akar a mi étrendünkről. Péter sokszor készít omlettet, hidegkonyhai csemegéket. Fontosnak tartom, hogy kizárólag mélyalmos vagy szabad tartású nevelőből származó tojás kerülhet a tányérunkra – az ételeknek így érezhetően jobb az ízük. Szinte minden este játszom, de ha tehetném, mindennap főznék, mert nagyon élvezem – tésztákat, bulgurt, vörös lencsét, kuszkuszt és rengeteg zöldséget, sok izgalmas fűszerrel, kurkumával, római köménnyel… Az újdonságokat pedig mindig szívesen kipróbáljuk. Közel van a piac (mennyei lángossal!), ott szeretünk vásárolni. De időnként bekeveredünk azért nagy hipermarketekbe is: romantikus programként tudjuk felfogni az éjféli nagybevásárlásokat. A környékünkön csodálatos kis üzletek vannak, így aztán általában friss krémes és puncsszelet is van itthon… Nem aggódunk, mindketten lemozogjuk a vétkeinket: Péter keményen edz, fut, maratonokon indul, és én is mozgok éppen eleget.”
