A nyolcvanas években én is azok közé a kislányok közé tartoztam, akiket a szüleik beírattak balettórára, elvégre divatos volt, és ártani ugye nem árthat. A kerületi balettiskolában két, nyolcvanhoz közelítő mesternő, Ica néni és Margit néni tett meg minden tőle telhetőt, hogy megutáltassa velünk a balettet, én azonban nem hagytam magam, évekig koptattam még a fehér és sötétkék balettcipőket. Bár profi táncos nem lett belőlem, a balett egy életre megalapozta a mozgáskultúrámat. Épp ezért keltette fel az érdeklődésemet a Port de Bras, vagyis a balettfitnesz. Azt vártam tőle, hogy így harmincon túl újra „legálisan” lehessek balerina, legalább egy órácskára.
További fotókért kattints a képre!
Szombat délben a Megafitness KÖKI nagytermében kizárólag nőkből álló csapat gyülekezik Port de Bras-órára. Bár a férfiak sincsenek kitiltva, ez bizony egy kifejezetten „csajos” óratípus. Az óravezetőnk, Varga Henriette edző és táncos csinosan, sportos miniruhában érkezik. A Port de Bras ezt is lehetővé teszi: annyira kecses mozgásforma, hogy akár szoknyában is végezhető. Balettcipő viszont nem kell hozzá, mint ahogy nincs balettrúd és zongorakíséret sem.
A Port de Bras a balett, a kortárs tánc, az erősítő edzés, a jóga és a stretching elemeit ötvözi, külsőségeiben és filozófiájában egyaránt. Aki a felsoroltak közül bármelyik edzésformát is űzi, ismerős mozdulatokkal találkozhat új kontextusban, ám az óra balett- és fitneszalapokkal nem rendelkezők számára is követhető, mivel finoman és magával ragadóan építkezik. Chillout, lounge, keleties, illetve latinos dallamok terítenek lüktető hangszőnyeget mezítlábaink alá.
Heni gyönyörűen kivitelezett mozdulatai már a bemelegítéstől kezdve az egész csapatot érezhetően húzzák magukkal. Egyszerű kar-, illetve lábgyakorlatokkal, valamint hajlásokkal kezdünk, ezeket ismétlésekkel rögzítjük, majd mehet a kar és a láb egyszerre. A mozdulatok szinte észrevétlenül mozdulatsorokká, majd pedig néhány perces – logikus és nem nehéz – koreográfiává állnak össze. Az óra nagy részében ezt a koreográfiát járjuk le újra és újra, további mozgáskombinációkat fűzve hozzá.
Úgy húsz perc elteltével már folyik rólam a víz, egyre több testrészemet is igencsak érzem, mégis – és erre is utólag, már az óra után jövök rá – elfelejtek szenvedni. Sokkal jobban leköt ugyanis, hogy ne csupán lejárjam, de minél szebben mozogjam végig a koreográfiát. Hogy táncoljak.
Heni pontosan ráérez arra is, hogy mikor fáradunk: ekkor mély belégzéseket, illetve néhány nyújtó, lazító, illetve egyensúlyi gyakorlatot iktat be, majd visszatérünk a koreográfia építéséhez.
A cél itt nem az óra „túlélése”, hanem átélése. Testileg-lelkileg. Testileg, mivel a Port de Bras az egész testet átmozgatja, különös tekintettel a gerinc melletti mély izmokra, karokra, vállakra, csípőre és a lábakra. Kondicionál, erősít, fejleszti az egyensúlyérzéket, a hajlékonyságot, a testtudatot. Mindemellett pedig lelkileg is ad. Rácsatlakozom az energiaáramlásra, és hagyom, hogy megtörténjenek, átjárjanak a mozdulatok, és közben nagyon nőiesnek és felszabadultnak érzem magam.
Már a levezető gyakorlatokat végezzük, amikor a terem faliórájára pillantva tudatosodik bennem, hogy eltelt egy óra. Egyáltalán nem tűnt annyinak és simán folytatnám még!
Köszönjük Varga Henriette edző és a Megafitness KÖKI cikkünk elkészítéséhez nyújtott segítségét!
