Százhatvan négyzetméteres a színpad, körülbelül húszan vagyunk, próbáljuk bemozogni a teret, ami voltaképpen az egyetlen kerete a szabad mozgásnak. A világhírű venezuelai táncművész, David Zambrano flying flow módszerével ismerkedünk, aki az Élményakadémia meghívására érkezett hazánkba.
Flying flow
Délelőtt már begyakoroltuk az alapkoreográfiákat amit „flying low”-nak hívnak, most mindenki összevissza mozog, keressük a megfelelő pontokat. Erős metaforákban érkeznek az utasítások, sok a testi kontaktus. Közel hívhatod a másikat különféle mozdulatokkal, de távol is tarthatsz magadtól bárkit. Megtanulod, hogy bár érintkezésbe léphetsz mindenkivel, attól te még a saját utadat járod. Elvont, de mégis erőteljes reflexiókat kapunk.
Én például ritkán és sok idő után tudok kapcsolódni, nehezen nyílok meg még a mozgásban is. Bámulom, aki ezeket az akadályokat könnyedén veszi. Egy idő után legtöbbünk át tudja adni magát a flow-nak. „Ez a mozgás megmutatja, hogyan helyezed el magad a világban. Ha nagyon nem megy, adott a lehetőség, hogy a vezetővel konzultálj – mondja Juhász Zsuzska, az Élményakadémia vezetője. – A mozdulatok és térbeli mozgások lebontva felfedhetnek problémákat. Te döntöd el, csak szemlélődsz-e vagy táncolsz, de mindenképpen figyeld közben – bármit is válassz – az érzéseidet.
Egyfajta erőforrás-detektorként működünk, erőtükörként. A szeretetteljes, elfogadó légkörben könnyebb megnyílni. Sokan vergődnek az önbecsülésükkel. Voltak, akik magukat mindig másokhoz hasonlították, és úgy érezték, mindig ők maradnak alul. Itt kiderül, miben jók ők, és ez megerősít. Sokféleképpen célzunk ugyanarra: énünk megerősítésére.”
A határok tágítása
„Tantermünk a természet – mondja Juhász Zsuzska –, az ott átélt, élményalapú tapasztalatok segítségével résztvevőink felfedezhetik rejtett erőforrásaikat és tudatosíthatják erősségeiket. Tagjaink egyetértenek, hogy személyes felelősséggel tartozunk saját cselekedeteinkért és környezetünkért, hogy minél több fiatal ismerje fel személyes felelősségét, és aktivizálódjon európai szinten is.”
Programjaikra olyan gyerekeket, kamaszokat és felnőtteket várnak, akiknél valamiféle megakadás figyelhető meg, de még nem kell feltétlenül pszichológus segítségét kérniük. „Rengeteg problémás kiskorú van, önértékelési problémával, viselkedési zavarokkal küzdők, rossz mintákat ismétlők, és ezeken a berögződéseken mozgással lehet segíteni. Módszerünk súrolja a terápiás határt, de nem terápia – mondja Zsuzska –, elsősorban önismereti kérdésekkel, a határok tágításával foglalkozunk.
Célunk a személyiségfejlesztés és rekreáció. Játszunk, és ezáltal reflektálunk magunkra és egymásra, azaz tanulunk, de nem analizálunk. Csoportjaink nemzetköziek, a társalgás nyelve az angol, de ez nem okoz nehézséget, hiszen a feladatok, hívószavak könnyen érthetőek, a mozgás nyelve pedig szintén nemzetközi.”
Én, aki utálok táncolni
Átvesszük a ritmust, majd halljuk: „Stop! Most ő jöjjön ide!” Átrendeződünk, a figyelem egyetlen ember felé irányul. Persze egy ponton túl világos, hogy a vezető sosem akar felesleges feltűnést kelteni, vagy bárkit kínos helyzetbe hozni, csak felhívja a figyelmet a lehetséges hibákra, vagy él azzal a tudásával, amit a sokéves táncművészeti tapasztalat ösztönszerűen épített belé: egy-egy megtorpanásból, túlzott gesztusból következtetni tud. „Hogyan forogsz? Figyeld magad: merev a mellkasod” – figyelmeztet, majd megfogja a csípőmet, és körözni kezd vele. Érzem, ahogy engedek, lazulok. Magamból ezt nem tudtam volna kihozni. Én, aki utálok táncolni, egyszerűen élvezem, hogy kifejezhetem magad.
Mi az a flash mob?
A flash mob olyan táncos előadás, amit egy vagy több ember előre megtervezett vagy akár spontán szándékkal nyílt tereken megvalósít. Jellemzően rövid, és lehet valamilyen üzenete, ami az arra járók számára szól. De lehet az is az üzenete, hogy nincs semmilyen üzenete, tehát teljesen „értelmetlen” vagy „nem odavaló”, akár teljesen hétköznapi cselekedetet végez nyílt színen. |
Óriási szabadságot ad, hogy nem kell semmiben profinak lennem és tökéleteset alkotnom, elég a jelenlétem. Amikor különböző korosztályok táncolnak együtt, még kirobbanóbb lehet az élmény. „Ami a legzseniálisabb a táncban, hogy nincs benne alá-fölé rendeltség, a felnőttnek is át kell lényegülnie „gyerekké”, hogy tudjon kapcsolódni.
Aki elkezd „agyalni”, szervezni, megmondani, ahelyett hogy játszana a testével, a térrel és a többiekkel, az nem fog tudni megnyilvánulni. „A színpadon nem tudsz hazudni – állítja Zsuzska –, ebben a táncstílusban nincsenek előre begyakorolt mozdulatok, a jelenben alkotsz, ezért nagyon sok minden láthatóvá válik, ami gondolati szinten mozgat.”
10 percig együtt
„Egyszer részt vettem egy olasz kisvárosban egy előre megtervezett flash mobon, mely a David Zambrano által oktatott »flying low passing trough« technika alapján létrehozott tízperces koreográfia volt – meséli Zsuzska. – David módszere elementáris hatással volt rám, ezért is szeretnénk a módszerét nálunk is meghonosítani. De a flash mob spontánul is alakulhat.
Egy tréningen az egyik ukrán tréning résztvevő este berohant az ebédlőbe és önkénteseket toborzott egy »titkos« flash mob küldetéshez – mondja Zsuzska. – Addig nem árulta el, miről van szó, amíg egy forgalmasabb körforgalomba vagy parkba nem értünk. Itt kártyákról kellett húznunk ismert európai népmeséket és három-négy fős csoportokban elő kellett adnunk őket különböző stílusokban az arra sétálók legnagyobb örömére. Borzasztóan mulatságos és izgalmas volt.”
Nem vagyunk egyedül a bajunkkal
Ha a szervezők észreveszik, hogy valakinek súlyosabb, az ő eszközeikkel nem oldható problémái vannak, azokat szakemberhez, pszichológushoz, pszichiáterhez irányítják. Ha valaki már kezelés alatt áll, javasolják, hogy egy-egy foglalkozásra kísérje el a terapeutája is.
„Volt egy húszéves lány résztvevőnk, akinek súlyos alkoholproblémái voltak – meséli Zsuzska. – A bátyja és az anyja is vele jött, végigcsinálták a programot, ami nehéz volt minden félnek. De utána azt állították, megérte, hozott javulást a módszerünk. Csoporthelyzetben működik a visszacsatolás ereje is: megerősítő hatással lehet, ha világos lesz számunkra, hogy a bajunkkal nem vagyunk egyedül.”