A nevelésből adódó szégyenlősség, a gátak feloldása alapvetően fontos a felszabadult együttléthez. Így a szexuálterápiában gyakran már az is elegendő, ha egyszerűen „megengedjük”, elfogadottá tesszük azt, amit a páciens esetleg már amúgy is csinál.
Ezt mondja ki az úgynevezett PLISSIT modell, amely szerint az esetek túlnyomó többségében elegendő csupán a tabunak hitt dolgok, tilalmak feloldása. Gyakoriságában ezt követi a tévhitek és irreális elvárások eloszlatása, amikor csak minimális információ átadására van szükség. Olykor pár célzott, speciális tanács, illetve gyakorlat jelentheti a megoldást. S végül, csak ritkán, az esetek néhány százalékában van szükség valóban intenzív terápiára.
Könnyen kezelhető problémák
Egy 35-40 év körüli, vidékről érkezett pár keresett meg olyan problémával, amire az orális szex bevetése bármely ponton megoldást jelenthetett. Kérdeztem is az asszonykát, hogy űzik-e rendesen. Erre felcsillant a szeme, kivirult az arca: „Miért, szabad?” – kérdezte. „Persze” – válaszoltam. Azóta nem láttam őket…
Egy húszéves fiú azzal jött el hozzám, hogy a merevedése már egy éve cserbenhagyja, pedig szebbnél szebb lányokkal kerül intim közelségbe. Mint kiderült, amikor élete első nagy szerelme elhagyta őt, csalódottságában és „bosszúból” az első kacérabb cicát rögtön ágyba vitte.
Az elhatározás megvolt, ám az érzelmei máshol jártak, így férfiassága is „gyászolta” még az elveszett kapcsolatot. A légyott nem jött össze, amitől ő – aki ilyet még sosem tapasztalt – nagyon megijedt és elszégyellte magát. Következő alkalommal már aggódva kezdett bele a szexuális együttlétbe, ami megint ellehetetlenítette az erekcióját, s ez így ment – egyre rosszabbul – akkor már egy éve. Mivel szeretjük a happy endeket, elárulom, hogy roppant gyors és eredményes terápia volt.
A legtöbb pszichés eredetű erekciós zavarral küszködő férfi problémája ugyanis úgy kezdődik, hogy egy alkalommal merevedési nehézsége támadt… Márpedig ez inkább norma, mint kivétel, hiszen a férfiak 65–90 százaléka saját bevallása szerint került már olyan helyzetbe, amikor nem jött létre a merevedése, illetve nem tudta folyamatosan fenntartani azt, ám ez nem volt negatív hatással a későbbi szexuális életükre. Krónikus erekciós zavar a megjelenő szorongás, negatív gondolatok és önbizalomvesztés folytán lehet belőle.
Felesleges elvárások a nőkkel szemben
Húszas éveik elején járó lányok panaszolják, hogy partnereik szerint „selejtesek”, mert nincs hüvelyi orgazmusuk. A srácok követelik: tanulják meg a vaginális orgazmust, vagy kezeltessék magukat! Döbbenten ülök. Néha azt hiszem, engem már nem lehet meglepni, de ez nem igaz. Mondom a lánynak, hogy a nők 25-30 százaléka képes a csikló stimulálása nélkül az orgazmusra. Bólint, hogy tudja – de a fiú azt hajtogatja, hogy eddig minden barátnőjének volt vaginális orgazmusa, minden egyes alkalommal, minimum három-négy. Hm…
Mondjam ennek a statisztikai valószínűségét? Nullához közelít. A szexuális aktus végén az orgazmus céllá tétele gyakran a folyamat örömét is elveszi, a túlzott „ráfeszülés” pedig egy további szorongásforrással gazdagítja az aktust és a párkapcsolatunkat. Ezért az a nő, aki maszturbáció révén akár két perc alatt a csúcsra ér, a férfivel gyakran szorong, hogy biztos nem fog neki sikerülni, esetleg „nem jó helyen” (nem vaginálisan) – így aztán tényleg nem is fog. Ilyen esetekben néha sokat segít, ha a szakember megismerteti az urat a női test és lélek működésének titkaival.
Hevesi Krisztina: SZEX Idén nyáron jelent meg a neves szexuálpszichológus első könyve, mely alaposan feltérképezi az érzékek birodalmát: az ártatlan vonzalomtól egészen a meghökkentő perverziókig és fétisekig. |
Ha beleszürkültünk
Az egyik leggyakoribb probléma, amivel tartósabb ideje együtt lévő párok szoktak jelentkezni, hogy „ellaposodott”, unalmas rutinná vált a nemi életük, s ennek folyományaként egy ideje akár különféle szexuális zavarok is jelentkeztek. Ilyenkor (is) jó szolgálatot tehet a hetvenes évek sikermódszere, a szenzációfókuszú terápia, melynek középpontjában – paradox módon – a tiltás áll: ezáltal segít megszabadulni a teljesítménykényszertől, ami pedig a szexuális zavarok gyújtólángja.
Hogyan működik ez? Ami tilos, az nem kötelező – tehát száműzetik az elvárás, a teljesítményszorongás és a kudarctól való félelem. Ami ugyanis „kötelező”, az már nem olyan vonzó: „munkává” válhat hétköznapjainkban a szexualitás. Ebben a módszerben a tiltás a szexuális aktusra vonatkozik. Egymás erogén zónáinak felfedezése a simogatás, a masszázs és az érintések különböző fajtáinak kipróbálása útján zajlik. Az érzések és élmények felfedezése a cél, ahogy váltva kényeztetik egymás testét a partnerek.
Olvassuk a másikat
Őrületesen izgalmas kaland olyasmit adni a másiknak, amit ő sem tud saját magáról, erotikus térképét kölcsönösen megismerni! A tilalmak feloldása lépésenként történik: először a mell területének bevonása, aztán a genitáliák (akár a kölcsönös kielégítés átéléséig), a pénisz hüvelybe helyezése (mozgatás nélkül), a gyenge mozgatás (ez egy nagyon mély élmény megélését teszi lehetővé), végül a kölcsönös orgazmusig vitt szeretkezés. Nagyon fontos e lépcsők betartása, s a heti legalább kétszer 20–60 percen keresztül rászánt idő. A gyakorlatok alatt nem beszélhetnek egymással a partnerek, viszont egymás testi reakcióinak olvasása fontos – hogy miképp jelez a másik, ha valami kellemes a számára, vagy ellenkezőleg, épp „ellaposodik” az izgalom.
Ami a legfontosabb: ha valami olyan probléma adódik szexuális életünkben, amit önállóan nem tudunk megoldani, esetleg egyre csak romlik a helyzet, ne féljünk szakemberhez fordulni. Néha minimális külső segítséggel szabadulhatunk meg olyan zavaroktól, melyek hosszú távon megkeseríthetnék a testi szerelem gyönyört adó pillanatait.
Cikkünk a Nők Lapja Psziché korábbi számában jelent meg.
Ha szeretnél előfizetni a magazinra, itt megteheted. |