Erősítsd az önfegyelmed!

Ahhoz, hogy sikerrel változtassunk az életünkön, tudnunk kell, hol tartunk most, melyek a vakfoltjaink (amikre nem látunk rá), a hiedelmeink és az erősségeink. Bizonyos tulajdonságok, képességek ugyanis segíthetik az önfegyelem fejlesztését. Ilyen az akaraterő, a prioritások kezelése, az önelfogadás, a frusztrációtűrő képesség, a realitásérzék vagy az önkritika. Fegyelmezettnek lenni annyit tesz, hogy képesek vagyunk lemondani az átmeneti örömökről egy magasztosabb cél érdekében.

Nyerd meg magad a változásnak!

„Csak az az idő létezik, amiben fel kell ébrednünk. Ez az idő most van” – mondta Buddha, és korunk gurui sem hirdetnek mást, mint hogy a halogatás időfecsérlés. Persze megesik, hogy a ráeszmélés megtörténik, a kezdeti lelkes törekvés mégis elvész.

Pásztor Évi akkor kérte a segítségemet, amikor megunta, hogy életében jó ideje egymást követték a sikertelen diéták. Gyerekkora óta próbált megszabadulni a pluszkilóktól.
„Eleinte vitt a lendület, aztán azt vettem észre, hogy kamatostul visszajött, amit leadtam – meséli Évi. – Útközben elfogyott a szusz, eljutottam abba az állapotba, amikor semmi sem érdekelt. Aztán kezdődött minden elölről, olyan volt, mintha egy mókuskereket hajtottam volna. Úgy éreztem, ha kiegyensúlyozottabb lennék, véget tudnék vetni az eredménytelen körforgásnak. Most jutottam el arra a pontra, hogy el tudom hinni, sikerül.”

Beszélgetéseink során kiderült, hogy Évi motivációja azért gyengült folyton, mert sokáig egy vágyképet kergetett, ma azonban az adottságaihoz mérten akar változni. „Régebben kimondottan vékony akartam lenni. Most viszont inkább az motivál, hogy az új életmódommal lezárjam a múltat. Megértettem, hogy ha nem szeretem magam, nem nyerhetem meg a testem a változásnak.”
Évi arra is rádöbbent az első konkrét lépések után – elkezdett pilatesre és body & mind tréningre járni –, hogy sokszor unalomból eszik. „Ha mozgalmasabban telnének a napjaim, biztosan nem habzsolnék ennyit – összegezte. – Ezért igyekszem megtalálni azokat az elfoglaltságokat, amelyekkel élménytelibbé tehetem az életem.”
Évi megértette, hogy az átmeneti megingás nem egyenlő a kudarccal, és nem jelenti azt sem, hogy elvész a megszerzett eredmény. „Most azon dolgozom, hogy megtaláljam a motiváló eszközöket, és olyan életvitelt folytassak, amiben fenn tudom tartani a lelkesedésemet.”

Alapos tervezés, vonzó cél

Mindannyiunkban él egy kényelmes komfortzóna-felelős, aki nélkül nem vihetjük sikerre a terveinket. Ez a mumus felelős a halogatásért, a megtorpanásért, a kudarcérzetért. A célunknak tehát vonzóbbnak kell lennie a belső szabotőr csábító ígéreteinél. Az önfegyelem szabályozásában, megtartásában sokat segít a gondos tervezés. Hátráltató szokásainkat támogatóakra kell cserélnünk, ez sem nagy ördöngösség, ha ezek jól beilleszthetőek az életvitelünkbe. Az önfegyelem csak ezután kerül képbe, általában akkor, amikor azt gondoljuk, már sínen vagyunk.

Önkontroll vagy önszabályozás?

Egyik ügyfelem sokáig törekedett arra, hogy reggel korábban felkeljen, és némi munkát otthon elvégezzen, hogy ne ússzon az egész napja. Mégsem tudta erre fegyelmezni magát. Kiderült, hogy igen rossz a viszonya az időhatárokkal, és a korai kelést kelletlen önkontrollnak élte meg. Ám amikor egy örömteli cél lebegett a szeme előtt, sikerült hajnalban kelnie. Amint megértette, hogy az egyéni kívánságait háttérbe szorító önkontroll helyett a szabadságot adó önszabályozás a kulcs, máris tudatosabban alakította a napjait. Az ő esete is bizonyítja, hogy könnyebb fegyelmezettnek lenni, ha rádöbbenünk legbensőbb szükségleteinkre. Tudományos kutatások igazolták, hogy agyunk akkor működik a leghatékonyabban, ha a döntéshozatali folyamat nagy részét átengedi a tudatalattinak, amely gyakran testi reakciók és képek útján üzen nekünk. Ezek felismeréséhez hasznosak a relaxációs technikák, a vizualizáció, az álommunka vagy a művészetterápiás tevékenységek. Csak akkor tudunk jól tervezni, dönteni és cselekedni, ha megértjük, hogyan irányíthatjuk az akaratunkat.

Hogy állsz a kitartással?

Gyenge pontjaink ismerete segíthet a megfelelő önszabályozó stratégia kialakításában. Te melyik típusnak érzed magad?
A Hullámzó: Könnyen fellángol, nagy elánnal vág bele, és szívesen kürtöli világgá a tervét, ám néhány napon belül a láng kialszik. Környezete általában nem veszi komolyan a fellángolásait, a szavak emberének tartják. Ez a reakció zavarja, mert ő komolyan veszi a szándékát.
Ennek a típusnak szüksége van olyan támogatókra, akik bíznak benne, és segítenek tudatosítani az erőforrásait.
A Sziklaszilárd: Cselekedeteit hosszú átgondolás és stratégiaalkotás előzi meg. Ez nem baj, ám nehezen rugaszkodik el az eredeti elképzelésétől, és ez sokszor tévutakra viszi.
A rugalmasság a fejlesztendő területe. A jó terv nem feltétlenül állandó, képes igazodni a körülményekhez anélkül, hogy kockára tenné a sikert.
A Kotló: Sok idő telik el az ötlettől a megvalósításig. Könnyen felfalják a teóriái, és a hangzatos tervek után végül nem lép a tettek mezejére.
Érdemes átgondolnia, a rendelkezésre álló információkból melyik támogatja, és melyiket jobb elvetni. A kevesebb néha több!
A Mindent vagy semmit típus mottója: „Amit csinálok, az legyen tökéletes.” Becsvágy fűti, és hajlamos mindent a célnak alárendelni. A kívülről jövő motiváció hajtja.
A belső motiváció fejlesztésével előkerülhetnek valós szükségletei, ez tompíthatja a tökéletességre törekvését. Hibázni ér!

Cikkünk a Nők Lapja Psziché korábbi számában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából:

• A lelkünkben élő férfi
• Sárkányanyák és kicsi papucsfiaik
  
• Nézd meg az anyját, kezeld a fiát! – interjú Novodomszky Évával és Papadimitriu Athinával
  
• Égnek áll a hajad a stressztől?
  
• Férfiélet, női sors – Müller Péter írása
• A nőiesség segélykiáltása – PCOS szindróma
• Szabadság, szerelem – teszt
• Gyógyító irodalom
  

Ha szeretnél előfizetni a magazinra, itt megteheted!