Bánatevés, unalomevés – mind a kettő arról szól, hogy az étellel valamit pótolni szeretnénk. Az intenzív sós és édes ízek valamit adnak, amire szükségünk van, ami megnyugtat, vagy jókedvre hangol. A kérdés nyilván az, hogy mit? Ez azonban egyénenként változó, és pont ez a csavar a sztoriban: a legtöbben nincsenek is tudatában függőségüknek! Én várandósként egyik napról a másikra hagytam abba a munkámat, vagyis az edzéstartást, valamint a saját edzéseimet is. Egy olyan városba költöztem, ahol nem voltak barátaim, gyakorlatilag semmi programom. Maradt az evés mint unaloműző tevékenység. Számtalan kismama (és más is), aki hirtelen elfoglaltság nélkül maradt, számolt már be hasonló jelenségről.
| A szerző, Blanka még több bejegyzését elolvashatjátok a fitneszanyu.cafeblog.hu oldalon. |
Az sem ritka, hogy valamilyen bánatot próbálunk a finom falatokkal gyógyítani. Ki ne látott volna már amerikai filmben szerelmi bánattól gyötrődő, dobozból nagy kanállal fagyit evő lányokat?! Sokaknak ismerős a szituáció: egy nagy stressz vagy fájdalom elviselhetetlensége elől jó elbújni egy sarokba, és filmet nézni pizzával, hamburgerrel vagy kínai kajával a kezünkben…
