Így néz ki a virsli belülről

Természetesen nem az a célunk, hogy elijesszünk bárkit is a feldolgozott hústermékektől, azonban nem árt tudni, mi van bennük. A legfontosabb, hogy a kapható termékek közül ki tudjuk választani azokat, amelyek a legtöbb húst és más természetes anyagot, valamint egyúttal a legkevesebb adalékanyagot, allergént és – nagy mennyiségben – káros anyagokat tartalmaznak. A fogalomban levő termékek nem tartalmazhatnak olyan anyagot, melyekről tudott, hogy ártalmasak. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy vannak olyan adalékok, melyek nagy mennyiségben igenis károsak lehetnek.

Májkrémek

Miért is kellenek a különböző anyagok a májkrémbe? Ezek közük melyik elhagyhatatlan, melyik “üzleti fogás”, és melyek azok, amelyekre inkább haragudjunk, ha meglátjuk, s tegyük vissza a polcra, hátha megváltozik a receptúra a gyártóknál? Érdemes megtudni például, mennyi máj van egy-egy termékben. Találtam olyat egy hazai üzletláncban, ahol 12 százalék összesen – elgondolkodtató.

Fotók: Glázer Attila

Párizsi

Majd mindegyik termék tartalmaz tejszármazékokat, ami így van az előzőkben említett májkrémeknél és a később taglalt virsliféleségeknél is. Ezt fontos, hogy tudják a tejcukor- és tejfehérje-érzékenyek, tehát ha lehet, keressék a feliratok között: glutén-, laktóz-, tejfehérje-, ízfokozómentes. Ami a legmeglepőbb volt nekem, az az, hogy a hústartalom 48–80 százalék között mozog. Természetesen sok a víz a termékekben, de talán mégiscsak meglepő, amikor kevesebb, mint a felük származik húsból.

 

Az összetevők közül – ha nem reggeltől estig csak párizsit eszünk – egyik sem okozhat gondot.

Virsli

Van, amiről azt gondoltam, “belevaló”. Van, amin meglepődtem, hogy beletették. A kedvencem: a füstaroma. Önmagában ártalmatlan, azonban majdnem minden termékben benne van. Mintha e nélkül nem lenne elképzelhető semmilyen hústermék. Természetesen összehasonlíthatatlanul finomabb a valódi füst felett hosszan (tehát nem gyorsérlelőben füstölt) érlelt termék. A virslik hústartalma 44–82 százalék között mozog.

 

 

 

Ami ezekből ártalmas lehet: stabilizátor: E450 (monoszacharid), leánykori nevén szőlőcukor, cukorbetegeknek nem ajánlott tartósítószer: E250 (nátrium-nitrit) ez a pácsó, a húsáruk pirosas színét biztosítja, túlzott bevitele nem előnyös

Igaz, hogy az említett anyagok közül csak egy-kettő olyan van ezekben a termékekben, mely nagy mennyiségben gondot okozhat, azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy egyre több készterméket véve egyre több tartósítószert eszünk. A sok só pedig minden termékben elképesztően sok és felesleges, tulajdonképpen tönkrevágja az ízlelésünket. A napi javasolt sómennyiség többszörösét esszük meg így, és ez sajnos ahhoz vezet, hogy a natúr ízvilágú ételeket gyakorlatilag ízetlennek fogjuk érezni. Ez az igazán veszélyes csapda!

A cikk szakértője Gimesi Szabolcs, akinek korábbi cikkét a Nők Lapja Cafén itt olvashatjátok:

Tetű a joghurtban, vér a sportszeletben