A nőknek különlegesen jó orruk van. Eleve több íz- és illatérzékelő receptorruk van, mint a férfiaknak, és úgy tűnik, ezek nagyobb hatékonysággal dolgoznak. Különösen igaz ez, ha szexről és párválasztásról van szó. A nők orra ugyanis kifejezetten ki van arra hegyezve, hogy kiszagolják a szexhormonokat vagy más néven feromonokat. Fokozottan igaz ez az ovulációs időszakban, amikor a 10 ezerszer (!) érzékenyebbek a férfiak által kibocsátott hormonok illatára, mint a menzesz alatt. Bár ennek szinte egyáltalán nincsenek tudatában, a párválasztásukat is a feromonokra alapozzák, mert ezek megbízhatóbb információt hordoznak, mint például az udvarló férfi szavai. Ráadásul az ember a legtöbb emlősállatnál nagyobb koncentrációban választja ki a bőrén ezeket a “párválasztó” hormonokat, így a nők akarva-akaratlanul is érzékelik az ebből érkező jelzéseket.
A rossz szaglás miatt sok a boldogtalan házasság?
Ez az érzékenység persze változhat. A kor előrehaladtával is tompul a szaglás, de befolyásolja a már említett menstruációs ciklus, és egyéb tényezők is hatással lehetnek rá. Például a fogamzásgátló szerek gyakran összezavarják a nők finom érzékszerveit – elsősorban az orrát –, így félreértik a férfiak hormonális jelzéseiben kódolt üzeneteket. Ez akár rossz párválasztást is eredményezhet. Egyes tudósok például azzal is magyarázzák a mai fiatal pároknál igen gyakran előforduló terméketlenséget, hogy a fogamzásgátlók miatt megváltozott szaglásuk miatt a nők nem tudják kiszűrni az utódnemzésre nem alkalmas férfiakat. Az ilyen készítmények azonban általában nem örök érvényűen befolyásolják a szaglást, és ha abbahagyják a szedésüket, az illatérzékenység visszatér.
A menstruációs ciklus egyébként nem csupán a feromonok “kiszagolására” van hatással. Az olyan hétköznapi illatokat is másként érzik a nők a ciklus különböző fázisaiban mint citrom, a menta vagy a rózsa. Az ovuláció közeledtével tulajdonképpen valamennyi illatanyagot sokkal nagyobb érzékenységgel fogják fel a nők.
A betegségek és az idő ártanak a legtöbbet az orrunknak
A szaglást más tényezők is befolyásolják. Érdekes módon a stressz, az idegesség jelentősen kiélesíti ezt az érzékszervet, nyugalmi állapotban viszont határozottan tompább az orrunk. Azt a legtöbben tapasztaltuk már, hogy egy kellemetlen nátha vagy influenzás megbetegedés alatt gyakorlatilag teljesen elvesztjük a szaglásunkat, ám azt kevesebben tudják már, hogy más betegségek is vezethetnek a szagérzékenység csökkenéséhez. Egy fejsérülés vagy a légzőszervek megbetegedése akár maradandó károsodást is okozhat a szaglásban, de egy rossz, begyulladt fog vagy daganatos megbetegedés is okozhatja a szaglás részleges vagy teljes elvesztését. Életünk során valamennyien átesünk többször is olyan betegségeken, amik hatással vannak a szaglásunkra és emellett számos olyan tényezőnek tesszük mi magunkat, amik kisebb-nagyobb mértékben károsítják ezt az érzékünket. Ilyenek például az otthonunkban használt rovarirtók és más vegyszerek. Tulajdonképpen ezért törvényszerű is, hogy az idő múlásával és az öregedéssel párhuzamosan romlik a szaglásunk. Még a nőké is, bár az ő orrukat még öregen is nehezebb becsapni, mint a férfiakét.
