A legrégebbi ismert rítusokat az ókori birodalmak hagyományaiban találjuk meg: az egyiptomiak, majd később a görögök és rómaiak spirituális életében is kiemelt helyen szerepelt a nők tisztelete. Egyiptomban Íziszt mint a mennyek királynőjét tisztelték, aki uralkodott minden dolog felett, és egyúttal az anyaság szentsége felett is őrködött. Az ő görög megfelelője Rhea, az istenek anyja, akinek lánya és egyben menye, Héra (Zeusz féltékeny és mindenre elszánt felesége) a születés és házasság védelmezőjét. A rómaiak pedig Cybele (Rhea római megfelelője) tiszteletére tartottak a természet újjáéledésekor, tavasszal különféle ünnepségeket.
A legősibb anyakultusz
Mégsem ők az első istenanyák, akik előtt az ember meghajtotta a fejét. A világ egyik legrégebbi ősanyja, akit a tudomány is számon tart a mai Ausztria területén, Willendorfban “született”. A willendorfi vénusz egy nagyjából 11 centiméteres kőszobrocska, amelyre Szombathy József régész bukkant 1908-ban. Ez a meglehetősen telt idomú, idealizált női alakot formázó figura legalább 22 ezer éves és a kutatók egyik feltételezése szerint a termékenység, anyaság istennőjét faraghatta meg benne az alkotója. Felfedezése óta még számos hasonló, gyönyörű és kerekded nőalak került elő a világ több pontján (közülük igen sok Magyarországon), amely azt bizonyítja, hogy a kőkori ember számára a nők, anyák imádata mennyire fontos volt.
Krisztus születésével új istenanya kért és kapott helyet magának a nyugati emberek szívében. Máriát, akinek tiszteletére számos ünnepet és kiemelt napot szentel a kereszténység, a mai napig különleges imádattal veszik körül a hívők. Mária a tiszta és tökéletes, odaadó, önfeláldozó anyaság szimbóluma, de a középkorban nem csak rajta keresztül fejezték ki tiszteletüket az emberek az anyák iránt. A húsvétot megelőző böjti időszak negyedik vasárnapját például az 1600-as évek óta az anyaság napjának szentelték Angliában, de a balkáni népek is tartottak ehhez hasonló ünnepet, amikor a gyermekek meglátogatták édesanyjukat, nagyanyjukat, és jelképes ajándékkal köszöntötték fel. Akárcsak ma.
A modern kori anyák napja kialakulása
Az anyák napja hivatalos ünneplésének gondolata először 1872-ben merült fel. Julia Ward Howe költő és írónő javasolta ekkor, hogy június másodikát szenteljék az anyák és a béke napjának az Egyesül Államokban. Aktivistaként már korábban is szenvedélyes hangon szólalt fel azért, hogy a nők szálljanak síkra a háborúk ellen, és június második vasárnapját nevezzék ki az anyák békenapjának, de az ő életében ezek a célkitűzések nem valósultak meg.
A ma ismert anyák napja Anna Jarvis nevéhez köthető. Anna maga sosem szült gyermeket, a napot édesanyja, Mrs. Anna Marie Reeves Jarvis emléke inspirálta, aki szociális munkásként sokszor hangoztatta, hogy a világ édesanyái megérdemelnék, hogy legalább egy napot az évben az ő tiszteletüknek szenteljenek. Mrs. Jarvis 1905-ben hunyt el, és álmát lánya, Anna váltotta valóra. 1908-ban kifejezetten az ő tiszteletére tartott egy emléknapot a West virginiai Graftonban, majd ezután kezdett bele országos kampányba az anyák napja hivatalossá tételére. 1912-ben megalapította az Anyák Napja Nemzetközi Szövetséget, és védjegyévé váltak a “május második vasárnapja” és az “anyák napja” kifejezések. Kampánya során mindig nyomatékkal hangsúlyozta, hogy ez az ünnep bensőséges, családi nap kell hogy legyen, amikor a család személyesen köszönti fel az anyát és a nagyanyákat. Erőfeszítéseit siker koronázta, és 1914-ben Woodrow Wilson elnök hivatalossá tette az anyák napját.
A kereskedelem hamar “felkarolta” az ünnepet, Anna legnagyobb bánatára, aki szerint ez a meghitt és zártkörű családi megemlékezés a virágkereskedők és üdvözlőlapgyártók hatására egyszerű ajándékozássá silányult. Ugyanakkor éppen ezek a kereskedők kezdték el propagálni az ünnepet Európában is – nyilvánvalóan üzleti haszon reményében -, és az öreg kontinensen gyorsan el is terjedt az anyák napja. Annát ez azonban nem vigasztalta, és elszántan harcolt az ünnep üzletiesedése ellen, olykor még a törvénnyel is szembekerült ezért. Élete alkonyán már nem is akarta, hogy nevét kapcsolatba hozzák az anyák napjával, mert szerinte annyira eltért már az ünnep az ő eredeti szándékától.
Anyák napja Magyarországon
Magyarországon a Vörös Kereszt nevéhez kötődik az első hivatalos anyák napja, amit akkor – 1925-ben – még összekapcsoltak a hagyományos Mária-tisztelettel. Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából, és a legelső anyák napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. 1928-tól már miniszteri rendelet tette hivatalossá az iskolai ünnepségek sorában, majd ettől kezdve terjedt el széles körben is ennek a szép napnak a megünneplése.
