Egyértelmű volt számodra, hogy felveszed a vallást?
Igen, mielőtt férjhez mentem volna, szerettem volna megtudni, milyen élet vár rám egy muszlim férfi mellett. Mert hát ugye hiába a szerelem, azért én is hallottam/olvastam ezt-azt az iszlámról, ami nem volt túl kecsegtető. Elkezdtem bújni a könyveket, sokat kérdezősködtem és tanultam. Majd egy nap azon kaptam magam, hogy kendőt viselek Magyarországon, pedig nem is vagyok muszlim. De ez tűnt természetesnek. Azt tudni kell, hogy a nőnek nem kell felvennie a férje vallását. Ismerek magyar nőket, akik Algériában élnek, de nem muszlimok. Ez nem probléma. Nem köteleznek erre senkit, a vallásban nincs kényszer. Majd az esküvőnk után 4 hónappal “hivatalosan” is felvettem a vallást és muszlimként élek. Számomra ez a tökéletes életforma, minden hiányosságtól mentes, követhető, egyszerű és logikus szabályokkal. Erről könyvet lehetne írni, de én csak azt szoktam mondani, ha mindenki ezt az életformát tenné magáévá, sokkal jobb és boldogabb világban élhetnénk.
Mennyire szigorúan követitek a vallás által előírtakat?
Szigorúan követjük. Általában mindenki igyekszik betartani a regulákat. A napi ötszöri ima (a hajnalira nem mindenkinek sikerül felébrednie) kötelező. De az iszlám inkább egy életforma, hiszen az életed minden területére megadja a helyes viselkedési normát. Ezek olyan előírások, amelyek követhetőek és amelyek által jobb emberré válsz. Ne úgy képzeld el, hogy az emberek otthon gubbasztanak, szótlanul. Ugyanúgy élünk, mint bárki más, a vidámság, jókedv elengedhetetlen és nagyon fontos egy muszlim számára. Kiegyensúlyozott életre kell törekedni, és az iszlám ebben nyújt segítséget. Van, aki eltávolodik az előírásoktól, de azért ez elenyésző szám.
Hogyan zajlik nálatok a ramadán?
A ramadánt mindenki nagyon várja. Ez nem egyszerűen a nem evésről és ivásról szól, sokkal több annál. Nem csupán testileg böjtölünk, ez az időszak egyet jelent a lelki elmélyüléssel, több istenszolgálattal, Korán-olvasással. Próbál mindenki megszabadulni a rossz szokásaitól, bűnbocsánatban reménykedik, mert ez különösen áldott hónap számunkra.
Kerülni kell a pletykálkodást, a másik sértegetését, a viszálykodást – ezeket egyébként sem illendő az iszlámban. Ebben a hónapban minden nap pirkadattól napnyugtáig kerülni kell az ételt, italt, sőt a házaséletet és a dohányzást is. Vannak kitételek és kivételek. Pl. terhes, szoptató nőnek nem kell böjtölnie, csak ha a terhessége rendben van, egészséges, nem félti a saját és babája épségét, és az orvosa sem ellenzi, s ő maga szeretne, akkor böjtölhet. Az utazó és beteg emberek is felmentést kapnak. Nekik később az év során be kell pótolniuk az elmulasztott napokat, de meg is válthatják egy szegény ember 30 napig tartó étkeztetésével vagy ezzel egyenértékű összeggel. S persze a gyerekeknek és szellemileg sérült egyéneknek sem kell böjtölniük. Végül is nincs nagy különbség, mindenki teszi a dolgát, mint máskor, csak még pirkadat előtt ébredünk, akkor bőségesen megreggelizünk, sok folyadékot iszunk, majd imádkozunk és lepihenünk. Napközben minden a szokásos mederben folyik, csak éppen nem készül ebéd. Délután a háziasszonyok elkezdik a készülődést. Estére általában nagyon sokféle étel kerül az asztalra. Napnyugtakor, mikor eljön az ima ideje, megtörjük a böjtöt egy-két szem datolyával, néhány korty tejjel, ezután közösen imádkozunk, majd az egész család asztalhoz ül.
A mindennapi életben mennyire okoz nehézséget, hogy betartsátok a ramadán előírásait?
Egyáltalán nem okoz nehézséget. De persze én könnyen beszélek, mert nagyrészt a légkondis lakásban vagyok, bármikor lepihenhetek, olvashatok, órákig ellehetek a konyhában, egyszóval gyorsan telik az idő. De nem hiszem, hogy a forróságban aszfaltozó, böjtölő embernek is ez a véleménye erről. Tudod, a böjt lényege, hogy átérezd, milyen korgó gyomorral létezni. Dolgozni, jönni-menni. Sajnos sokan vannak, akik nélkülöznek. Akik korgó gyomorral ülnek az iskolapadban vagy állnak a gyártósoron. Mert a gyerekeiknek kell az étel, ők maguk nem esznek mindennap. Vagy az a sok százezer ember világszerte, akiknek nincs semmijük. Igazán csak akkor érzi át az ember, milyen éhesnek lenni, amikor megvonja magától az ételt. Ilyenkor aztán megérti a nélkülözők sorsát. De este mi asztalhoz ülhetünk, többféle ételből választhatunk. S ekkor kell hálásnak lennünk mindenért, azért, hogy mi ehetünk, de az a szegény ember a világ egyik pontján ugyanolyan éhesen fekszik le egy jobb nap reményében, vagy annak a fekete afrikai gyereknek ma sem jutott tiszta ivóvíz, csak valami sáros izé… S ha erre rádöbbensz, hatalmas hálát érzel a saját életedért, azonnal eltörpülnek a mindennapi gondok, munkahelyi stressz, kevés fizetés vagy magánéleti kisiklás. Ez az időszak segít, hogy többet adakozzunk, hogy jobb emberekké váljunk. Mert mindazt, amit ramadán alatt érzünk, át- és megélünk, tovább kell vinnünk az év során. Ezért inkább öröm és nem nehézség számunkra ez a hónap.
Vannak különleges ételek, amelyeket ilyenkor esztek?
Igen, de ez tájegységenként változó. Mindig van az asztalon tradicionális leves, az úgynevezett harira, vagy chorba frik (sorba frik), ez zöldséges, húsos, sűrű, tartalmas leves. Ezen kívül nem hiányozhat az asztalról a kuszkusz, valamilyen hús, a szintén nemzeti étel, a burek, ami töltött tésztahenger vagy háromszög. Esetleg más, sós tésztaféle valamilyen töltelékkel pl. ilyen a koka.
Friss gyümölcs,
saláta
és az édesség.
Igyekszünk ilyenkor sok vitamint magunkhoz venni, valamint tápláló ételeket fogyasztani. Az étkezéseket mindig, minden nap (nem csak ramadán alatt) az emésztést segítő mentatea zárja.
Hogyan lehet így főzni, hogy közben kóstolgatni sem szabad?
Szabad kóstolgatni, csak lenyelni nem szabad semmit. Például én már jártam úgy, hogy ramadán alatt vacsorára készültem és mostam a gyümölcsöt, egy hatalmas szőlőfürtöt. Egy-két szem a gyümölcsmosó kosárba esett, s az egyiket egy másodperc alatt felkaptam és a számba dobtam. Csak egy perccel később eszméltem rá, hogy milyen jó íze volt a szőlőszemnek. S hogy tulajdonképpen én böjtölök. Ha ilyesmi történik, az nem töri meg a böjtöt, nem érvényteleníti azt, ha nem tudatosan történt. A szádat is kiöblítheted hideg vízzel a melegben, de nem nyelhetsz le egy korty vizet sem. Ha megteszed, akkor érvénytelenné válik a böjtöd. A kóstolással is így van. Ez tudatos, mert fel tudod mérni, hogy ételt veszel a szádba, ezért azt véletlenül le is nyelheted. S ha a legjobb szándék ellenére ez meg is történik, akkor szintén elveszett az a nap… Ezért óvatosan kell bánni a kóstolással. De megengedett.
A teljes interjút a Konyhalál blogon találod!
