A kevesebb több – A minimalista életmód maga a boldogság?

Szinte attól kezdve, hogy megszületünk, már bombáznak is minket azzal, hogy mit vásároljunk ahhoz, hogy instant boldogok legyünk. A tévéből, magazinokból, óriásplakátokról dől ránk az információ, hogy milyen tárgyaktól érezzük majd sokkal jobban magunkat.

A végeredmény felnőtt korunkra az lesz, hogy dolgozunk látástól-vakulásig, hogy csilliárdokat elköltsünk nagyobb házakra, még szebb autókra, sokkal divatosabb ruhákra, még több játékra és a legújabb technológiai vívmányokra, azt várva, hogy ettől majd jó lesz nekünk. Aztán mégsem lesz jó. Mélyen, belül, hátul az agyunkban tudjuk, hogy mindettől minden lesz bennünk, csak boldogság és belső béke nem. Jobb esetben előbb vagy utóbb rájövünk, hogy a több tárgy nem feltétlenül jelent több örömet is, csak olyan sokat és olyan régóta sulykolták belénk, hogy mi ettől boldogok leszünk, hogy már elhittük.

De mi van, ha a kevesebb tárgy tényleg több örömet jelent?

Ha ez igaz, akkor nagyjából minden másképp van, mint ahogy eddig gondoltuk. Megváltoztatja azt, hogyan, mivel töltjük az időnket, mire pazarlunk energiát és pénzt. Megváltoztatja a fókuszunkat, a figyelmünk irányát. Az életünket alapjaiban forgatja fel. És ha ez igaz, akkor ez az életmód felszabadíthat minket, elmúlhat rólunk az az üldözöttség, frusztráltság és stressz, ami most jellemzi a mindennapokat. Ez egy sorsfordító ráébredés lehet.

A birtoklás iránti vágy azonban a legtöbbünkben túl mélyen belénk égett már, természetellenesnek érezhetjük elsőre az ötletet, félelmetesnek, hiszen a minimalista életet senki sem ismertette még meg velünk, nem voltak olyan elődeink, akiknek a mintáját követhetnénk. Az előnyeit sem értjük teljesen, elérhetetlennek tűnik, teljesíthetetlen feladatnak. Pedig igazából itt is csak apró lépések szükségesek, hogy a minimálisra szorítsuk vissza a minket elöntő cuccok számát, hogy aztán pár hét elteltével érezhessük a jótékony hatást: szabadabbnak, könnyebbnek érezhetjük magunkat, több önbizalmunk lesz, megszabadulunk az aggodalmainktól, még akár súlyt is veszthetünk észrevétlenül.

Az életünk 7 nagy területén érhető legjobban tetten a felgyülemlett holmik sokasága, ha itt minimalizálunk, akkor hatalmas változást érhetünk el:

Ruhák: A statisztikák szerint a ruháinknak csupán 20 százalékát hordjuk, ami azt jelenti, hogy a teljes gardróbunk nagy részét már nem szeretjük vagy nem is jó ránk. Helyet foglalnak csak. Adj magadnak 30 napot, és minden nap gondold át, hogy melyik ruháidat nem viseled már jó szívvel, és kíméletlenül szabadulj meg tőlük. Egy hónap múlva már egy sokkal szellősebb gardróbod lesz, nem frusztrál majd a ruháid kiválasztása.

Dekorációk: Sok dekorációnak már nincs igazán érzelmi értéke számunkra. Csak úgy ott vannak, mert illik a színük a bútorhoz, vagy valamikor egyszer jó ötletnek tűnt megvenni, mert épp akkor akciós volt. Az a baj a túl sok dekorációval, hogy elterelik a figyelmedet, és nem tudsz az igazi értékeidre koncentrálni tőlük. Sétálj végig az otthonodon, és nézd olyan szemmel a díszeket, hogy azt figyeled, melyek azok, amik tényleg jó érzéssel töltenek el. Értelemszerűen minden mástól szabadulj meg hirtelen.

Játékok: Kényes terület, de ahol gyerek van, ott rengeteg játék is. Valamiért szülőként sokszor érezzük, hogy el kell halmoznunk a gyerekeinket sok játékkal, mert azzal biztosítjuk a fejlődésüket és abból érzik majd a szeretetünket. Ennek eredménye akár az is lehet, hogy a gyerekek nem tanulják meg, hogyan legyenek igazán kreatívak, segítőkészek, törődők. A kevesebb játék számtalan jó hatással lehet rájuk. Még a végén megtanulnak igazán játszani, és fel tudják majd találni magukat unalmas óráikban.

Irány a játékospolc, és szanáld ki első körben azokat a darabokat, amiket már egy hete nem láttál a gyerekek kezében. Ha ezt 30 napig következetesen csinálod, akkor a végére észrevétlenül megtizedelheted a játékaikat.

Konyhai felszerelés: Úgy tűnik, hogy sosem elég. Bár nagyanyáink negyedannyi eszközzel főztek hatszor annyit, mint mi, mégis egy nagyobb nappali méretű konyhára lenne lassan szükségünk, hogy elférjen minden konyhai felszerelésünk benne. Pedig a főzésre triplán igaz, hogy az egyszerűbb mindig jobb; átláthatóbb, könnyebben kezelhető konyhánk lesz, ha minimalizáljuk a holmikat benne.

Ne dobálj ki azért mindent nagy lelkesedésedben, inkább csak tedd el az első pillantásra feleslegesnek tűnő eszközöket egy dobozba egy hétre, és nézd meg, hogy megy nélkülük a főzés a mindennapokban. Sokkal kényelmesebb lehet a főzés és otthonosabb a konyha, ha kitartóan elpakolod az utadból a felesleget. Ha pedig egy hétig nem volt valamire szükség, már mehet is az adományozós dobozba, és viheted olyannak, akinek tényleg hiányzik az életéből.

Televízió: Érzékeny pontja ez az életünknek, a legtöbben a kikapcsolódás olyan formáját éljük át a tévével, amiről azt hisszük, nem tudjuk nélkülözni. Felmérések szerint egy átlagos ember napi 4 óra 35 percet nézi a tévét. Őrült sok. Lehet, hogy csak a háttérben zörög – ez vagyok én –; ez a veszélyesebb, mert így akár 8 órán keresztül is szólhat, amivel folyamatosan zavarjuk a saját figyelmünket.

Ha belegondolunk, akkor ez azt jelenti, hogy a fél életünket hagyjuk magunk mellett elmenni, mert egy világító dobozt nézünk. Ha a tévézést minimalizáljuk, akkor sokkal több mindenre lesz időnk, akár még arra a napi 30 perc tornára vagy a közös családi vacsorára is, amit mindig csak halasztgatunk. Érdemes napról napra csökkenteni a tévézés mennyiségét, nem egyszerre letiltani magunkat róla, úgy könnyebben vehető ez az akadály.

Íróasztal: Az íróasztalunkon lévő káosztól nem tudunk koncentrálni a feladatainkra teljesen. Már annyira hozzászoktunk a szanaszét heverő kis papírkákhoz és tollakhoz – közülük minden harmadik már használhatatlan –, hogy észre sem vesszük, milyen kupiban dolgozunk, és nem észleljük, ez milyen negatív hatással van a hatékonyságunkra.

Egy hétig próbáld ki, hogy minden reggel, mielőtt leülnél dolgozni, teljesen letisztítod az asztalodat. A kis apró, de fontos dolgoknak keríts tartókat, mappákat, ne heverjen semmi önmagában, céltalanul az asztalon. Egy hét után talán visszakúszik némi rendetlenség, de az biztos, hogy sokkal nagyobb rendet fogsz tartani magad körül, mint addig.

Bútorok: Talán szükségünk lesz segítségre ehhez a ponthoz, amikor rájövünk, hogy a kevesebb holmi kevesebb tárolóhelyet is kíván. Szellősebb, élhetőbb teret hozhatunk létre magunk körül, ha megszabadulunk azoktól a bútoroktól, amiket nem tudunk kihasználni, vagy nem is szeretünk ránézni sem, csak épp örököltük a déditől.

Ha csak ki akarod próbálni, milyen pár bútort nélkülözni, szükséged lesz egy jó nagy pincére, ahol 30 napig tudod tárolni őket, mielőtt elajándékoznád vagy eladnád mindet. A legegyszerűbb és leggyorsabb módja a lakás tágításának, ha ezt a lépést mihamarabb megteszed, és a legnagyobb bútorokkal kezded.