A szép, sima, ránctalan bőrért, fénylő hajért, teltebb szájért a mai napig rávehetők a nők szinte bármire, bármennyi pénzért. A vágy, hogy fiatalabbnak, csinosabbnak, tökéletesebbnek nézzenek ki, könnyen meglovagolható a szépségipar számára, de ezért nem okolhatjuk csak a sztárokat, akik sokszor plasztikai műtétekkel tartják karban magukat, hiszen már az ókorban elkezdődött a szépségmánia, de valószínűleg még ennél is régebbi női tünet, csak az ősasszonyokról nincsenek sajnos feljegyzések, hogy megnézzük, ők hogyan használták szépségápolásra mondjuk a mamutok székletét.
A szépség megszállottjai vagyunk a kezdetektől fogva, de szerencsére a kultúrák fejlődésével már kikoptak a legfurcsább szokások az életünkből. Bár lehet, hogy a mai szépségápolási trükkjeinkre majd ezer év múlva pont ugyanilyen felvont szemöldökkel néznek a jövőbeli emberek, mint mi most az alábbi kilenc, kissé bizarr, régi szépségápolási praktikára.
1. A legjobb ránctalanító: krokodilkaki
Az ókori görögöknél és rómaiaknál tartotta magát az a hit, hogy a krokodil széklete öregedésgátló hatású. Gyakran vettek krokodiltrágyás fürdőt, sőt használták arcmaszkként is a székletét, hogy fiatalos ragyogást kapjon tőle a bőrük.
2. Egyél bélférgeket
Arról már írtunk, hogy az 1900-as években a nők kapszulákban nyelték le a bélférgeket, mert attól jól lehetett fogyni. De azt még nem mondtuk, hogy ez azért veszélyes, mert nemcsak a tápanyagok felszívódását akadályozzák meg a bélférgek, hanem megnőhetnek akár 10 méter hosszúra is, és olyan betegségeket okozhatnak, mint az epilepszia vagy a demencia. Mivel a hírek szerint ez a rendkívül veszélyes fogyókúrás módszert a mai napig használják a fogyni vágyók, ezért nem lehet elégszer mondani, hogy semmiképpen sem szabad ekkora badarságot elkövetni az eltüntetni szánt kilókért.
3. Tevepisi a fényes hajért
Úgy tűnik, hogy a tevék nemcsak azért hasznos állatok, mert lehet rajtuk lovagolni a sivatagban. Arábiában használták az állatok vizeletét hajpakolásként, hogy fényesebb és selymesebb legyen tőle a hajuk.
4. Röntgennel a szőrök ellen
A röntgen amúgy egy csodálatos találmány és nélküle nehezebb lenne az orvosok dolga, ám a 20. század elején nem csak az egészségügyben használták. A nők küzdelme a felesleges szőrökkel akkor már a tetőfokára hágott annyira, hogy ilyen trükkhöz folyamodjanak a szőrtelenség kedvéért. Szerencsére nem volt hosszú életű ez a fajta szépségápolási módszer, mivel a röntgensugarak fekélyeket, sőt rákot is okozhatnak, amire hamar rájöttek a használói.
5. Bogarakkal bőrpírt
Az ókori Egyiptomban állítólag Nefertitinek attól volt olyan pirospozsgás az arca, hogy szétnyomott bogarakat mixelt össze agyaggal, és ezt az elegyet kente az arcára. Kicsit gusztustalannak hangzik, mégis akkoriban széles követőtábora akadt a nők körében.
6. Vörös ajkak, rothadó fogak
Dél-Ázsiában volt az a szokás, hogy a nők a bételpálma nevű növény magvait rágták, ami pirosra színezte az ajkukat. A probléma az volt csupán a bételrágással, hogy a fogakat befeketíti, és úgy tűnik a jelen állás szerint, hogy szájrákot is okozhat. Bár mára már ismertek a káros hatásai, mégis Ázsiában még gyakori jelenség a bételrágás, nem a vörös ajkakért, hanem inkább élvezeti cikként fogyasztják.
7. Ha letojt egy madár, kend az arcodra
Ki hitte volna, hogy valaki nemcsak örül, ha letojja egy madár, hanem még az arcára is keni a végterméket? Márpedig régen bevett szokás volt, hogy a madarak székletét sminklemosóként használják, ahogy tisztító arcpakolást is készítettek belőle. A gésák például kifejezetten a fülemülék székletére esküdtek, mert állítólag azzal tudták a leggyorsabban lemosni az arcukról esténként a vastag festékréteget.
8. Arcgödörkészítő eszköz
A 20. század elején arcgödröcske nélkül nem lehetett szép egy nő, így 1936-ban Isabella Gilbert feltalálta az arcgödörkészítő eszközt, ami megmentette a gödrök nélkül születettek szépségét. Az eszközt az arcra kellett helyezni, hogy a megfelelő helyre kis gömböket nyomva krátert hozzon létre az arcban. Viselése egyáltalán nem volt kényelmes, és még csak nem is hozott túlságosan hosszan tartó eredményt.
9. Bűzös hajkoronák
A középkorban a hosszú és még annál is hosszabb haj volt divat. Csakhogy a végtelenül hosszúra növesztett hajakat nem feltűzték mondjuk fából készült csatokkal, hogy ne tekeredjen mindenfelé, hanem inkább marhafaggyút használtak hajlakk vagyis ragasztó gyanánt. A hajuk ettől aztán olyan szagot árasztott, ami rendkívül vonzó volt a patkányok számára, ami miatt elterjedt a “paróka-ketrec” nevű alkalmatosság, hogy védjék magukat a rágcsálók támadásaitól. Nem túl ésszerű divat, de végül is ők is csak azt tették, mint mi manapság: mindent megtettek azért, hogy szépnek érezzék magukat.
