Nemcsak egy szerettünk elvesztése, de a munkahely megszűnése, egy kedvenc halála, egy életszakasz vége is veszteségérzettel tölt el minket, amit fel kellene dolgoznunk valahogy. Nem igazán vannak azonban erre módszereink, a ma embere igyekszik nem észrevenni az élet árnyoldalait. Pedig a veszteséget nem lehet megúszni, senkinek. Vannak szerencsére módszerek, melyekkel élhetünk.
Éld meg a fájdalmat, a veszteségérzetet! A fájdalmas érzések mindenkinél máshogy manifesztálódnak – van, aki hangosan bömböl, más hallgatásba burkolózik.
A veszteséget mindenki másként éli meg, a lényeg, hogy merje megélni
Beszélj az érzéseidről! Oszt meg a fájdalmas érzéseidet egy hozzád közel álló emberrel, de az is jó megoldás, ha felkeresel egy gyászterápiás csoportot.
Törődj magaddal! Előfordulhat, hogy nincs kedved mindazokhoz a dolgokhoz, amiket a veszteség előtt csináltál, ezzel nincs is semmi baj. Hallgass a testedre, tedd nyugodtan azt, ami úgy érzed, jólesne.
Minden nap szánj időt a gyászodra. Legyen egy félórád, amikor kisírhatod magad, vagy bármi olyat csinálhatsz, ami megkönnyíti számodra az elmúlást.
Ne siettesd a gyógyulást! A gyásznak nincs megszabott időkerete, semmit sem kell időre teljesíteni vele kapcsolatban.
És a legfontosabb: nincs helyes vagy helytelen módja a veszteség feldolgozásának. Ez mélyen személyes folyamat, ami mindenkinél eltérő, mind a módszerét, mind a szükséges időt illetően.
Forrás: huffingtonpost.com
