A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben (BSZKI) orvosok, mérnökök, biológusok, vegyészek, fizikusok, bűnügyi technikusok dolgoznak, akik különféle szakterületek specialistái. Itt végzik a nyomozásokkal kapcsolatos szakértői munkát, legyen szó ballisztikai vizsgálatokról, ujjlenyomatok, DNS-minták elemzéséről, vagy épp vérnyomok vizsgálatáról. Utóbbi terület szakértője dr. Petrétei Dávid százados, aki bemutatta a vérnyomok elemzésére szolgáló szoftver működését is.
Dr. Petrétei Dávid a BSZKI vérnyom-specialistája (Fotó: Andersen Dávid)
“Fontos az elején leszögezni, hogy különbséget kell tenni aközött, hogy a vért nyomként vagy anyagmaradványként vizsgáljuk – mondta a bűnügyi technikusként dolgozó százados. – Az előbbi kategória annyit jelent, hogy a vérnyomot alaki jellemzőit figyelembe véve elemzik, ez annak a megállapításában segít, hogy a bűncselekmény hogyan zajlott le, illetve a sértett hogyan szenvedte el a sérülést, milyen erőhatásoknak volt kitéve. Ha anyagmaradványként tekintünk rá, akkor jellemzően a személyazonosítás során van erre szükség, ilyenkor a vérben lévő DNS-re vagyunk kíváncsiak.”
Egy bűnügyi helyszínen a legértékesebb információkat a különböző felületen látható vérnyomok alakja rejti: a gravitáció vagy külső erőhatás eredményeként lecseppenő vér árulkodik arról, hogy a sértett milyen testhelyzetben volt, állt-e, ült-e vagy mozgásban volt-e, amikor a sérülést elszenvedte, mint ahogy arra nézve is fontos információkhoz juthatnak a vizsgálódó rendőrök és helyszínelők, hogy a támadást milyen fegyverrel követték el.
A vérnyomok vizsgálata itt kezdődik (Kép: Dr. Petrétei Dávid/BSZKI)
“Ha a vércsepp függőlegesen érkezik egy sík felületre, kerek nyomot fog hagyni, ha már ugyanez mozgás során történik, a csepp elnyúltabb lesz, és egy kis farok jelzi a becsapódás irányát – magyarázta dr. Petrétei Dávid. – A csepp elnyúltságából ki lehet számolni a becsapódás szögét, ebből pedig meg tudjuk állapítani, hogy milyen irányból, milyen röppályán érkezett a vércsepp. De megkülönböztetünk úgynevezett passzív nyomot, ezt hétköznapi nyelven csorgásnak nevezzük, ez az egy cseppnél nagyobb mennyiség esetén, gravitáció hatására fordul elő. Ez azért lehet fontos, mert ha az áldozat vagy a sértett testén látunk ilyen nyomot, az sokszor azt jelenti, hogy a sérülés elszenvedésekor még álló helyzetben volt. Szintén nagyon jellegzetes a véres haj nyoma, ilyenkor jellemzően hajszálakat is találunk, illetve a légutakból, szájüregből származó véré, amelyben légbuborékok nyomai fedezhetőek fel.”
A passzív nyomok mellett rendkívül fontosak az úgynevezett dinamikus nyomok, amelyek lehetnek a már meglévő vérfoltok elkenődései, illetve azok az esetek, amikor egy véres tárgy – vagy test – a mozgása során hagy nyomot a különböző felületeken.
“A dinamikus nyomok jelentősége abban áll, hogy nagyon jól meghatározhatóvá teszik a mozgás irányát, illetve a kenődések miatt a sorrendjük is nagyon pontosan meghatározható – mondta dr. Petrétei Dávid. – Illetve beszélhetünk még beivódott nyomokról is, amikor például a szőnyeg, a ruha szövete vagy más nedvszívó tárgy beszívja a vért. Ez meg tudja nehezíteni a vér mennyiségének a becslését, például ha egy ágymatracba ivódik be nagyobb mennyiség. Vannak különböző vegyszereink, amellyel a nyomokat meg tudjuk festeni vagy erősebbé tudjuk tenni, illetve laboratóriumi módszerekkel még akár azt is meg lehet mondani, hogy egy matracba mennyi vér szívódott be, de az elég nehéz.”
A vérnyomok pontos elemzéséhez szükséges koordináták, a kék csík a függőleges irányt jelöli (Fotó: Dr. Petrétei Dávid/BSZKI)
A vérfoltok elemzése során szintén nagy jelentősége van a vértócsáknak, vagyis az olyan formációknak, amikor vér csepeg vérbe, folytatólagosan. Ez ugyanis időbeli becslésre ad lehetőséget, mivel ez arra utal, hogy a sértett a támadást követően egy ideig ugyanolyan helyzetben volt. Az időbeli becslést a vér alvadása is elősegíti, ilyenkor ugyanis a cseppek szélén jellegzetes keret alakul ki, ha ez később elkenődik vagy elfolyik, az eredeti csepp körvonala jól láthatóan megmarad.
Csepptől a permetig
“Meg kell különböztetnünk lassú, közepes és gyors erőhatásokat, amelyek a vért érhetik – mondta dr. Petrétei Dávid. – Lassú az, ha például valaki belelép egy vértócsába, a közepes sebességű a puszta kezes vagy tompa tárggyal történő bántalmazás, illetve a 120 km/h alatt bekövetkező közlekedési balesetek eredménye. A gyorsabb erőhatások a 120 km/h feletti balesetek, illetve például motoros fűrész, robbanás vagy lőfegyver használatát jelzi. A vér egy úgynevezett nem-newtoni folyadék, amely többek között azt jelenti, hogy erő hatására megváltozik a viszkozitása: minél nagyobb erőt közlünk a vérrel, annál jobban folyik, vagyis annál kisebb cseppekre válik szét. A gravitáció hatására bekövetkező csepegés esetén a cseppek 4-5 milliméter átmérőjűek, míg például egy lövésnél szinte permetszerű, apró cseppekben fröccsen szét.”
A vérnyomok hiánya is lehet árulkodó jel (Fotó: BSZKI)
Kifejezetten jellegzetes mintázat alakul ki akkor is, ha egy véres tárgyat elhajítanak vagy meglendítenek. Ennek következtében ugyanis gyakran a plafonra vagy a falak magasabb részeire is jut a cseppekből, ami szintén lehetővé teszi a bűnügyi szakértők számára, hogy következtessenek az elkövető testhelyzetére. Külön kategória az ütőeres vérzés, amikor a szívdobbanások hatására lövell ki a vér a sebekből. Dr. Petrétei Dávid szerint az ilyen nyomok akár időbeli becslésre is alkalmasak lehetnek, ahol minden egyes vérfolt egy-egy szívdobbanást jelöl. Hasonlóra adnak lehetőséget a megváltoztatott nyomok, vagyis amikor egy korábban keletkezett vérnyomot egy utólagos hatás változtat meg. Ilyenkor a vér már említett alvadása is az időbeliség megállapításában segít.
“Egy amerikai szakértő számolt be egyszer egy bántalmazott idős bácsiról, akinek a fejét is érték rúgások – mondta dr. Petrétei. – A pólóján lévő beivódott vérben az említett szakértő véralvadékot talált, a sértett fején pedig már alvadt vér volt látható. Ebből arra lehetett következtetni, hogy vagy kétszer bántalmazták, vagy hosszabb időn keresztül, ez pedig már elég volt a súlyosbító körülmény megállapításához.”
A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a bűnügyi helyszíneken sokszor olyan helyen is előfordulhatnak vérnyomok, ahová nem kerülhettek a bántalmazás, vagy a sértett, illetve az elkövető mozgása miatt. Ez az úgynevezett rovarhatás, amikor a vércseppeket a helyszínen megjelenő rovarok a lábaikkal széthordják olyan helyekre, ahol nem volt korábban. Árulkodó a vérnyom hiánya is, amely arra utal, hogy a bántalmazást követően valamit elmozdítottak onnan, ahol jól láthatóan hiányoznak a vércseppek.
Dexter szövege jó volt, a díszletek kevésbé (Fotó: Tumblr)
Nyomok elemzése régen és most
A vérnyomok vizsgálata nagyon hosszadalmas, precizitást és odafigyelést igénylő munka. A szoftverek használata előtt a bűnügyi technikusok egyesével, tolómérő segítségével mérték le a vércseppeket, és feszesen kihúzott madzaggal határozták meg azok keletkezésének irányát és szögét. Hasonló jeleneteket láthattak azok a tévénézők, akik követték a Magyarországon is vetített, Michael C. Hall főszereplésével leforgatott Dexter című sorozatot. Persze a tévé és a valóság sokszor köszönő viszonyban sincs egymással.
A Michael C. Hall által alakított sorozatgyilkos bevitte az otthonokba a vérnyomelemzés tudományát (Fotó: Tumblr)
“A Dexternél az egyik leghíresebb francia vérnyomelemző volt a stáb tanácsadója – mondta dr. Petrétei Dávid. – Ami szövegként elhangzott, amit a sorozatban látható szakértők mondtak, az nagyon rendben is volt, a helyszínek azonban már nem mindig voltak annyira pontosak.”
Az alábbi gifen látható jelenetben több hiba is látható: a cseppek irányát jelölő madzagok sosem lehetnek lazák, emellett ekkora mennyiségű vérnél nem szoktak minden egyes cseppet ilyen módon megjelölni. A madzagos módszert jellemzően akkor használják, ha egy-két csepp keletkezési helyét kell megállapítani.
Így elemzi a szoftver a vért
A BSZKI szakértői a HemoSpat nevű szoftvert használják, amely leginkább a külső erő hatására bekövetkező fröccsenések eredményét képes elemezni.
A szoftverek előtt kézi módszerrel jelölték a vércseppek irányát (Fotó: Dr. Petrétei Dávid/BSZKI)
“Ez persze rendkívül időigényes, precizitást igénylő feladat – mondta dr. Petrétei Dávid. – Ma már szerencsére a számítások nagy részét elvégzi helyettünk a szoftver. A HemoSpat képes a helyszíni fotók alapján kalkulálni, ehhez arra van szükség, hogy minden vérnyomot a felületre merőlegesen tartott objektívvel fotózzunk le, és tüntessük fel mellette a méretarányt, illetve a »koordinátákat«, vagyis hogy milyen magasan helyezkedett el a nyom. Emellett meg kell jelölni az abszolút függőleges irányt is.”
Vérnyom elemzése a HemoSpat szoftverben: a nyom pontos bejelölése után a számításokat már a gép végzi, ezzel rengeteg idő takarítható meg (Fotó: Dr. Petrétei Dávid/BSZKI)
A fotókat a szoftverben megnyitva egy jelölőkör segítségével körbe kell határolni az egyes nyomokat, hogy pontosan illeszkedjenek, illetve megjelölni a becsapódás irányát is. A megfelelő koordináták megadása után a program képes megjeleníteni a pontos irányokat, amelyeket később grafikai szoftverbe lehet exportálni, illetve térben forgatni. Megfelelő segédszoftverek használatával akár az elkövetés helyszínének digitális modelljére is könnyen rávetíthető, igaz, erre általában nincs szükség.
A HemoSpat vérnyomelemző szoftver kezelőfelülete (Fotó: HemoSpat.com)
“Ha ez megvan, akkor jön az emberi feladat: »szétszálazni« az egyes röppályákat, és megállapítani, hogy melyek azok, amelyek összetartoznak, és ezek alapján megállapítani a keletkezés helyét” – magyarázta dr. Petrétei Dávid.
A HemoSpat a fotók alapján megállapítja a vérnyomok keletkezési helyét és a becsapódás irányát (Kép: BSZKI)
A szoftver használatához kulcsfontosságú, hogy a vérnyomokról jó minőségű fotók készüljenek. Ez sok esetben nehéz feladat, ha például sötét szöveten található a nyom, ilyenkor az infravörös tartomány megjelenítésére alkalmas kamerát használnak. De előfordul olyan is, hogy az elkövető igyekszik eltüntetni a vérnyomokat, ilyenkor speciális reagensek segítségével teszik láthatóvá a letörölt vércseppeket. A speciális vegyszerek több százezerszeresre felhígítva is képesek kimutatni a vér jelenlétét, ezért az elkövetőknek sokszor kevés esélye van nyomtalanul felszívódni.
“Az okozhat még problémát, ha észleljük a vér jelenlétét, de abban már nem találunk DNS-t – tette hozzá a vérnyom-specialista. – Sajnos, itt ez a homeopátiás módszer nem működik, ilyenkor a személyazonosításra más módszert kell találni.”
Bár a vérnyomok vizsgálata a XIX. század vége óta létezik, a szakterület napjainkban reneszánszát éli, a modellező szoftvereknek köszönhetően. A vérnyomok elemzésének komolyságát mutatja az is, hogy míg korábban orvos- vagy nyomszakértők végezték, ma már specializált szakemberek foglalkoznak a területtel.
A HemoSpat eredményei térben megjelenítve (Kép: Hemospat.com)
A szakértői elemzéseket leggyakrabban az elkövetők, illetve a tanúk vallomásainak az ellenőrzésére használják, illetve például kölcsönös bántalmazás esetén a már említett időbeliség megállapítására.
“Nem csak gyilkossági esetekben alkalmaznak vérnyomszakértőt, külföldön például előfordult olyan eset is, amikor valakit savval öntöttek le” – mondta dr. Petrétei.
“Egy vérnyomelemzőt kértek fel, hogy állapítsa meg, merről öntötték a savat. Persze ez nehéz dolog, mert a víz vagy a sav teljesen máshogy viselkedik, mint a vér.”
A szakember szerint a vérnyomok eltüntetése, még inkább a meghamisításuk rendkívül nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen feladat. Egy gyilkossági helyszín vérnyomait utólag manipulálni nagyon nehéz lenne úgy, hogy az alkalmas legyen a szakértők – és természetesen a HemoSpat szoftver – megtévesztésre.
“Egy csepp vérnek is ki lehet számolni a pontos útvonalát, a forrás megállapításához pedig már két csepp röppályája is elegendő – mondta dr. Petrétei Dávid. – Ahol a szoftverben megjelenő vonalak metszik egymást, onnan érkezett a vér.”
