1. A gabonapelyheket az adventistáknak köszönhetjük: a hetednapi adventisták szigorú vegetarianizmust hirdettek, ezért találékonynak kellett lenniük az alapanyagokat és az ételeket illetően, hogy étrendjük ne váljon egyhangúvá – így kísérletezték ki a kukoricapelyhet is.
2. A gabonapelyhet és később a kukoricapelyhet John Harvey Kellogg kísérletezte ki, fiatalabb testvére, Will Keith Kellogg pedig megalapította a mai napig híres gyárat, és vitte tovább az üzletet.
3. Valójában a gabonapelyhet és ez által a kukoricapelyhet is egy véletlennek köszönhetjük: a Kellogg testvérek egy adag búzát a vízben felejtettek, majd mivel szűkösek voltak az anyagi forrásaik, megpróbálták kinyújtani, azonban az összefüggő tészta helyett apró szemecskéket kaptak, amelyeket aztán kisütöttek. Később ezt a véletlen indukálta receptet fejlesztették tovább.
4. Miután a Kellogg testvérek levédették a szabadalmukat, a kukoricára kezdtek összpontosítani, ugyanis rájöttek, hogy sokkal finomabb ropogtatnivaló készülhet, ha gabona helyett kukorica az alapanyag.
5. Az 1800-as évek végén létezett egy olyan szanatórium, a mai szemmel nézve talán akkori wellnessközpont, ahol gabonapehellyel is kezelték a betegeket.
6. Átlépve a századfordulót az ifjabb Kellogg fivér újítást vezetett be a kukoricapehely gyártása során: cukrot is hozzáadtak a kukoricapehelyhez, a fogyasztók legnagyobb megelégedésére.
7. A cukor hozzáadását azonban Harvey ellenezte, így 15 éves testvérháború és szabadalmi jogvita következett, amit végül Will nyert meg.
8. 1906-ban Will Kellogg megalapította a ma is ismert gyárat, majd rá 3 évre már az egymilliomodik dobozt adták el a kukoricapehelyből.
9. A kukoricában lévő cukor lassan szívódik fel, így cukorbetegek számára sem tiltott a kukorica, és a cukrot nem tartalmazó corn flakes fogyasztása.
10. A kukoricapehely főzés során is remekül hasznosítható, ha például szereted a rántott húst, de mellőznéd a lisztet és a zsemlemorzsát, ugyanis ha ledarálod, kiváló panírhelyettesítő lesz a kukoricapehely.
