Egyre több a szívférges kutya Magyarországon, ami elsősorban a globális felmelegedésnek tudható be. A NÉBIH Állategészségügyi és Diagnosztikai Igazgatóságának telephelyein 15 év laborvizsgálati eredményeit összesítették: magas átlaghőmérséklete miatt az Alföld a veszélynek leginkább kitett régió.
2007 volt az első olyan év, amikor bizonyítottan egész életét Magyarországon töltő állat pusztult el a parazita miatt.
A NÉBIH állatorvosai 2622 elpusztult kutya vizsgálata alapján készítették el az a tanulmányt, amely egyértelműsíti a hőmérséklet kulcsszerepét az élősködő terjedésében. A növekvő számú hazai eset hátterében a tűző alföldi nap mellett egy természetvédelmi intézkedés állhat.
A fertőzés térbeli elterjedése ugyanakkor egyelőre jól körülhatárolható. Öt kivételével az összes, szívférgességben elpusztult állat az Alföldről érkezett, elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Hajdú-Bihar megyéből. Elszórt esetek ugyanakkor előfordultak az ország más tájain is.
A Dirofilaria immitis egy fehér színű, 20-30 cm hosszú fonalféreg, amely világszerte elsősorban a kutyafélék szívférgeként ismert, de megtelepszik a házimacskában, az afrikai leopárdban, a hódban, a vadászgörényben, fókafélékben, hüllőkben és más nagyobb testű állatokban is. A mikfofiláriákat, a féreg újszülöttjeit az első gazdaállat véréből szívják fel szúnyogfajok – több mint hetven faj képes közvetíteni a parazitát –, hogy aztán az a vérszívók belében lárvává fejlődjön.
Az élősködő a moszkitók szájszervébe vándorol, majd innen kerül az új gazda szervezetébe: a tüdőartériába, majd a szívbe, ahol megkezdi szaporodását. Az előbb a jobb szívkamra üregébe, majd a jobb pitvarba jutó paraziták végül a hátulsó üresvéna elzáródását okozhatják. Az állatok legtöbbször elégtelen májműködés vagy szívelégtelenség következtében pusztulnak el. A szívférgesség tünete lehet a köhögés, a nehézkes légzés, lesoványodás.
A kutyák fertőzésének megelőzéséhez nem elégséges a szúnyogriasztó fülcseppek, nyakörvek és a mikrofilária elleni készítmények használata, fontos a rendszeres – az első évben háromszori, majd éves gyakoriságú – állatklinikai szűrés. Gyógyszer használata előtt minden esetben szükséges szakemberrel egyeztetni – figyelmeztet a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal.
