“Klinikai depresszióm van. Már kamaszkorom óta az életem része. Vannak jobb és rosszabb periódusaim, és ez már valószínűleg így is marad az életem hátralevő részében. Felnőtt vagyok, kezelés alatt állok, és az évek alatt megtanultam, hogyan bánjak a betegségemmel. De nem volt ez mindig ilyen könnyű. Az egyik legnehezebb része annak, ha depressziós vagy, amiről kevesen beszélnek, a másokkal való kapcsolat. Nem egyszerű azokkal az emberekkel dűlőre jutni, akiknek fogalmuk sincs a depresszióról, de azért hozzászólnak és tanácsokat osztogatnak. Például ezt a kilenc mondatot rendkívül rühellem.
1. “Nem tűnsz depressziósnak.”
Nem minden depresszió ugyanolyan és akik ebben szenvednek szintén különbözően reagálnak a saját betegségükre. Elmehetek egy nagy buliba, nevethetek a vicceken, és közben lehetek depressziós. Attól még, hogy mosolyogni látsz, nem gyógyultam meg.
2. “Meditálnod kellene.”
Remek, ha a barátod/nagynénéd/kollégád kikúrálta magát a depresszióból a meditáció segítségével. Örülök, hogy neki sikerült megtalálnia a saját gyógymódját. Én is kipróbáltam, de nekem személy szerint nem vált be annyira, mint a hetente egy pszichoterápia és az antidepresszáns.
3. “Én a rendszeres testmozgással védem ki a depressziót.”
Igaz, hogy a testmozgás jó hatással van a szerotonintermelésre, amitől nő az agyban a boldogságérzet. Nekem is kicsit jobb tőle a közérzetem, de a mozgás nem gyógymód. A depressziós emberek kevesebb szerotonint termelnek, mint egy átlagos ember, úgyhogy az edzéssel nem tudják megoldani a betegségüket.
4. “Csak gyógyszert kell szedni, nem?”
A depresszió egy egész életen át tartó küzdelem, de sajnos rengetegen hiszik azt, hogy elég bekapni pár antidepresszánst, és már el is múlik, mintha sosem lett volna. Nem szabad elbagatellizálni, mert a gyógyszer nagy segítség, de nem varázsszer.
5. “Ugyan már, ez csak egy kis buli lesz, miért nem jössz?”
Vannak olyan napjaim, amikor még a pislogás is nehezemre esik, nem bírok kikelni az ágyból és egy bulinak már a gondolata is kimerítő számomra. Amikor a legkisebb dolgokat is alig bírom elvégezni, akkor ne erőltessétek rám a társasági eseményeket.
6. “Nem kéne annyit aludnod.”
Egy depressziós ember nem azért alszik sokat, mert lusta. Azért alszik, mert fizikailag kimeríti az állapota. Igazából az alvás jót tesz, mert közben gyógyul a szervezeted.
7. “Én is olyan depis vagyok, amikor ilyen rossz idő van.”
A depresszió szót már kicsit elhasználtuk, pedig nagy különbség van a klinikai depresszió és a rossz hangulat között. Ez utóbbit mondjuk akkor érzed, amikor nadrágot kell felvenned a munkába a cuki kis szoknya helyett. A depresszió egészen mást jelent, nem azt, hogy magad alatt vagy, mert épp esik az eső.
8. “Meg is akartad ölni magad?”
Tőlem ezt kétszer kérdezték meg, amikor a depressziómról meséltem. Ha egy depressziós ember úgy dönt, megosztja veled a történetét, érezd magad megtisztelve. Nem mesélünk az életünk legsötétebb korszakáról bárkinek, bármilyen körülmények között, úgyhogy ilyen faragatlan kérdést inkább ne tegyél fel.
9. “Ne nézd meg ezt a filmet, nem neked való.”
Nagyon kedves, amikor az emberek a depressziós barátjukat próbálják megvédeni olyan dolgokról, amik szerintük lehúzóan hatnának rá. De az a helyzet, hogy lehet, hogy depressziónk van, de közben felnőttek vagyunk, el tudjuk dönteni, hogy mi az, ami nekünk való és mi nem. Ha szükségünk lesz segítségre, szólni fogunk.”
Olvass többet a depresszióról:
- 10 fotó, ami megmutatja, milyen a depresszió valójában
- A depresszió meglepő jelei
- “Vajon látszik rajtam kívülről?” – egy depressziós anya gondolatai
