Míg a korábbi években a diákoknak mintegy tíz százaléka vállalt valamilyen munkát, ez az arány jelenleg nagyjából negyven százalék – idézi a Népszabadság Simon Balázst, a legnagyobb iskolaszövetkezeteket tömörítő DiákÉSZ főtitkárát.
Az arány növekedése azonban nem jelenti azt, hogy többen dolgoznának, ugyanis a diákok száma csökkent, ráadásul a felsőoktatási intézményekben megszigorodtak a jelenléti szabályok, vagyis kevesebb lett a munkára fordítható szabadidő is.
Egész évben lenne igény a diákmunkára
Kott Zoltán, a Meló-Diák igazgatósági tagja úgy becsülte, hogy a nyári hónapokban jellemzően harminc százalékkal többen dolgoznak, pedig az év más időszakaiban is lenne igény a diákmunkára.
Az iskolaszövetkezetek felmérései szerint így is évente 130 ezren végeznek hosszabb-rövidebb ideig valamilyen munkát, a megrendelők száma pedig folyamatosan gyarapszik.
Ezzel párhuzamosan körülbelül egy éve kezdtek nőni az órabérek. Amíg korábban szerencsésnek mondhatta magát, aki minimálbér körüli óradíjért el tudott helyezkedni, jelenleg a kevésbé jól fizető térségekben is 630-640 vagy ezek fölötti összeg a diákmunkások óradíja. Budapesten pedig 740-750 forint alatt garantáltan nem találnak diákmunkásokat a cégek.
Korábban arról is lehetett hallani, hogy a diákmunka – főleg a nyári szezonban – felértékelődött, annyian mentek külföldre. Emiatt is nőhettek a tanulók bérei.
