nlc.hu
Életmód
“A Ludmilla a kedvenc mozdonykám” – egy nap a vasúton a 23 éves Tar Nikolett-tel

“A Ludmilla a kedvenc mozdonykám” – egy nap a vasúton a 23 éves Tar Nikolett-tel

Tar Nikolett egy 23 éves, belevaló lány. Jármű- és közlekedésmérnöknek tanul, a vasút és a mozdonyok a mindene. Gyakorlati ideje alatt szénkeféket cserél, aknákba jár, tervei között szerepel a mozdonyvezetői, forgalmi és vontatási vizsgák letétele is. Végigkövettük "a hosszú hajú lány" egy napját a vasúton.
Niki készül, indul a nap. Olyan természetességgel kapja magára a munkaruhát, mint más lányok a magassarkút a munkahelyükre.

 

A 23 éves Niki járműmérnöknek és közlekedésmérnöknek tanul. Tíz éve vonatozik. Vidéki lány, muszáj ingáznia az egyetem és az otthon között. “Én nem megutáltam, hanem megszerettem a vonatokat ez alatt a tíz év alatt, ezért döntöttem úgy, hogy felveszek az egyetemen még egy szakot, így járműmérnök is leszek” – mesélte.

 

Feltűnő, közel egy méter hosszú hajával kineveztem a műhely csillagának. Niki otthonosan mozog az aknákban, és a fiúk bókjait is jól veszi. Azt mondja, megszokta, hogy ennyi férfi veszi körül, hiszen ez nem egy tipikus lányos szakma.

 

Amíg Niki szuperlatívuszokban beszél a mozdonyokról és a GYSEV motorműhelyéről, ahol a gyakorlatát végzi, addig én koszt, olajat és hangos vonatokat láttam-hallottam. De próbáltam Niki szemével látni a vasutat (nem sok sikerrel).

 

 

Nem mindennapi látvány egy motorműhelyben. Azt mondják, a vasútnak van egy zárt világa. Van benne valami, itt például még biciklis veteránok is fel-felbukkannak. A képen látható kopasz “megmondóember” egyébként az édesapám, aki biciklivel járja a műhelyt, így koordinálva a munkát, munkatársai legnagyobb örömére.

 

A Ludmilla a kedvenc mozdonykám” – mondja Niki, aki örömmel meséli, ha végez az egyetemmel, reszortosként állást kaphat. (Reszortos: nagy felelősséggel járó munkakör, olyan ember, akinek a jóváhagyása nélkül nem hagyhatják el a mozdonyok a műhelyt – a szerk.) És ehhez még mi mindent kell megtenni? Például mozdonyvezetői, forgalmi és vontatási vizsgát. Hát, mi sem egyszerűbb…

 

 

Szénkefét már cseréltem, a hajam tiszta olaj lett, nagy meló volt megtisztítani” – mondta lazán Niki, én pedig próbáltam nagyon okosan nézni rá, mintha érteném, mit is jelenthet ez.

 

Ahogy egyre többet beszélgettünk, annál jobban láttam, ez a lány nem viccel, neki tényleg ez a világ a mindene.

 

Azért mi is kupálódtunk: állóhelyzeti próba következett.

 

Még egy utolsó kitekintés a BoBóból.

 

És indulhat a próba, előre-hátra…

 

 

…természetesen Nikivel.

 

És ezt is megoldotta játszi könnyedséggel.

 

 

Motorműhely után kocsiműhely. Ide is benéztünk, és amíg Niki itt is aknába pattant, mi tátott szájjal figyeltük.

 

 

Aknában, vonat alatt. Amíg ő lelkesen szemlélte a kocsi alját, én arra gondoltam, hogy semmi pénzért nem másznék be oda mellé.

 

De ő viszont itt is jól érzi magát.

 

Azért a pletyi sem maradhat el. Rövid eszmecsere az egyik készülő kocsiban a srácokkal, és folytatódik a meló ezerrel.

 

Szép, belevaló, ügyes, a haja maga a csoda, ráadásul okos, és nem riad vissza egyetlen feladattól sem. Niki a vonatok rajongásában élő “nem hiszed el” kategória.

 

Ráadásul a vasúti gyakorlat, az egyetem mellett diákmunkásként még egy kávézóban is dolgozik.

 

 

Nincs mit ezen szépíteni: a Nikivel és a vasúttal töltött nap után Niki-rajongó lettem. Szereti, amit csinál, és ha jövőre végez, lányként reszortos lehet a vasúton. Büszkeséggel tölt el, hogy helytáll egy kemény, férfias szakmában, hogy kivívta a műhelyben dolgozók tiszteletét, és nem utolsósorban, hogy megismerhettem! Hajrá, Niki!

Olvass még önmegvalósító nőkről az NLCafén!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.