A környezet, a szociális és viselkedési minták nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy egy kisgyerekből mennyire lesz szorongó tinédzser vagy felnőtt. Egy nemrég készült kutatás pedig azt vizsgálta, mennyiben határozzák meg génjeink a szorongásra való hajlamunkat.
A New York-i Weil Corner Medicine pszichiáterprofesszora, dr. Dylan Gee és kollégái először is azt vizsgálták, miért tinédzserkorban jönnek elő a szorongásos panaszok, sőt ekkor is érik el a csúcsukat. Ahogy serdülőkorba lépünk, az agyunkban megsokasodnak a kannabinoidreceptorok. Az endokannabinoid rendszer érzékeli többek között azokat a molekulákat és enzimeket, amelyek a hangulatot, az étvágyat és a fájdalomérzékelést is befolyásolják. A kutatásban egy olyan génre fókuszáltak, ami a FAAH enzim működését szabályozza.
Dr. Gee vizsgálatában 1050 3 és 21 év közötti gyerek és fiatal vett részt, és az derült ki, hogy annál a csoportnál, amelynek tagjainak különbözőek a FAAH enzimjei, jobb a kapcsolat a limbikus rendszer és a frontális lebeny között, vagyis jobban kezelik a düh és a szorongás érzését, mint azok, akik egyféle FAAH enzimmel rendelkeznek. A különbség azonban csak 12 éves kor felett jelentkezett.
A kutatás jelentősége, hogy a szorongás kialakulásának különböző fázisaira hívja fel a figyelmet, vagyis lehetővé teszi a mielőbbi kezelést is.
Forrás: The Huffington Post
