Egy nemzetközi kutatócsoport megmérte a szén-dioxid kiáramlását a székelyföldi Csomádon, a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánjának területén (tanulmányuk erre található). Méréseik szerint évente minimálisan 8700 tonna szén-dioxid jön a talajon keresztül a felszínre, ez közel megegyezik a hosszan szunnyadó, de még aktív vulkánok kibocsátásával – írja honlapján az MTA.
A Székelyföldön magasodó Csomád ugyan 32 ezer éve tört ki utoljára, de több megfigyelés is arra utal, hogy bizony nem tekinthető inaktív vulkánnak. A korábbi kutatási eredmények szerint a hegy alatt, a földkéregben van még olvadéktartalmú magma, és ez akár azt is jelentheti, hogy a jövőben a vulkán ismét ki fog törni A kutatók arra is rájöttek, hogy voltak már ilyen hosszú, több tízezer éves nyugalmi időszakok a Csomád életében, úgyhogy semmi meglepő nincs a hosszúra nyúlt működésmentes időszakban.
A Csomádnál és környezetében több helyen megtalálhatók a vulkáni területekre jellemző mofetták, azaz olyan helyszínek, ahol erős a szén-dioxid-kiáramlás. A legismertebb ilyen hely az Apor lányok feredője, a Büdös-barlang és a Buffogó-láp, de még további 22 helyen mértek gázkiáramlást. A szén-dioxid-gázok izotóp-összetétele pedig arra utal, hogy részben magmás eredetűek, a földkéreg alsó részén lévő magmás testből származhatnak.
