Magyarországon közel minden tizedik embernek van valami gondja a hallásával. A hallássérültek életét az határozza meg, mekkora a hallásvesztésük. Siketként kevesen születnek, a nagyothallók betegsége pedig bármilyen életkorban kialakulhat. A nagyothallók esetében hallókészülékekkel javítja az orvostudomány a hallás minőségét, azt pedig, hogy ne romoljon tovább az állapot, rehabilitációval kezelik. A nagyothallók enyhén, közepesen vagy súlyosan korlátozottak lehetnek a hallásukban. A siketek nem hallanak, ők a kommunikáció más formájával élnek. A hallássérülteknek nagyon fontosak a vizuális ingerek.
Számtalan tényező határozza meg, hogy milyen a minősége egy hallássérült ember életének. Abban minden szakember egyet ért, hogy a korai fejlesztés nagyon fontos, ezért ha egy csecsemőről kiderül, hogy akadályozott a hallása, a család ehhez a tényhez alakíthatja az életét, így mindannyian könnyebben veszik a nehézségeket. Gyermekkorban, ahogyan a jól halló kicsik, úgy a hallássérültek fejlődési fázisai is azonosak. A serdülőkor hozhat további nehézségeket, amikor a hallássérülésből eredő problémák új színezetet kapnak. Mivel a kamaszok eleve elégedetlenek a világgal és önmagukkal, a hallásvesztettség további önértékelési problémákat okozhat.
A hallássérült szeretteinkért az elfogadással tehetünk a legtöbbet. Ha új tényező az életünkben ez az állapot, időt kell adnunk mindenkinek arra, hogy alkalmazkodjon a helyzethez. A sajnálatból a legtöbb hallássérült nem kér, hiszen mindannyian teljes életet élnek –alkalmazkodva a hallássérülésük fokozatához. Ha a kommunikációt szeretnéd könnyíteni, segítsd a szájról olvasást, és részesítsd előnyben a testbeszédet és a mimikát.