Megengedjük-e a fáradt utastársunknak, hogy tovább aludjon, ha a vállunkra dől? Vagy dühösen rászólunk, kihúzzuk a feje alól a vállunkat, és odébbállunk? Vagy éppenséggel mi is alszunk vele egyet? Eltérő reakciók. Ám éppen ezekre volt kíváncsi a New York-i performanszművésznő, George Ferrandi. A New York-i metrón ülve úgy tett, mintha elaludt volna, s a mellette ülőre hajtotta a fejét, közben pedig munkatársa, Angela Gilland a mobiljával fotózta az utasok reakcióit.
Ferrandi metróprojektje – akárcsak a régebbiek – valójában arra irányult, hogy megvizsgálja az idegenek közötti kapcsolódási lehetőségeket. Elmondása szerint addig-addig ült a kiszemelt utas mellett, míg azt nem érezte, hogy a köztük lévő távolság merevből tapinthatóan baráti jellegűvé válik, akkor hajtotta az illető vállára a fejét.
Íme, számos reakció: