Minden reggel közel félmilliárd ember ül le az asztal mellé, hogy elfogyassza kedvenc gabona-, vagy kukoricapehelyből álló reggelijét. Évente pedig mintegy 128 milliárd adag fogy az efféle reggelikből. Ehhez két emberre, Will Keith Kelloggra és John Harvey Kelloggra volt szükség, akik közösen megalkották a “wellness” fogalmát, legendás, Battle Creek Sanitarium nevű gyógyszállójuk meg is jelenik a Sir Anthony Hopkins nevével fémjelzett 1994-es őrült komédia, a Promenád a Gyönyörbe képsorain.
A testvérek története jól ismert, de talán azt kevesebben tudják, hogy épp a köztük kialakuló viszálynak köszönheti a világ a kukoricapehelyből álló reggelit. Will ugyanis 1906-ban, 46 éves korában annyira összeveszett a fivérével, hogy otthagyta a szanatóriumot, és müzligyárat alapított az utca túlsó oldalán, akkor még Battle Creek Toasted Corn Flake Company néven.
Will Keith Kellogg egy valószínűleg 1925-ben készült fotón (Fotó: Getty Images)
Igaz, korábban Kelloggék gyakorlatilag véletlenül bukkantak a siker receptjére: egy adag gabonát véletlenül az áztatóban felejtettek, azonban, mivel pénzszűkében voltak, úgy döntöttek, felhasználják a szétázott alapanyagot. A nedves magvakat ezért összepréselték, így kapták a jellegzetes formájú pelyheket, amelyeket eleinte “emésztési problémákkal küzdő invalidusoknak” ajánlottak, vagyis bárkinek, akinek székrekedése vagy egyéb olyan gondja volt, amit a túlzottan zsíros, sós vagy fűszeres amerikai konyhának, na meg a túlzott koffein-, és alkoholfogyasztásnak tulajdonítottak.
Will emellett felismerte azt is, hogy a nem túl izgalmas ízű gabona helyett a jóval ízletesebb kukoricát használva jobb minőségű élelmiszert tud előállítani, emellett kiváló üzleti érzékkel rájött, hogy nemcsak a gyomorpanaszos emberek jelentik a felvevőpiacot, hanem szinte bárki, aki gyorsan és kényelmesen előállítható, tápláló reggelire vágyik. Itt azonban nem állt meg, szinte mániákusan elemezte az üzletmenetet, miközben a legkorszerűbb gyártási technológiákat is tanulmányozta és amelyikről úgy gondolta, hogy segíthetné a munkát, azt azonnal alkalmazta is.
Gyógytápszerként kezdte, aztán meghódította a világot (Fotó: Tumblr)
Szintén az ő nevéhez köthető a reggelizés fontosságának elterjesztése is. Eleinte fáradhatatlanul járta a különböző vegyesboltokat, hogy meggyőze a tulajdonosokat, árusítsák a termékét. Emellett azonban időben felismerte a modern reklámozás erejét, és dollármilliókat költött különféle szlogenekre, reklámdalocskákra, valamint látványos és színes reklámplakátokra, később pedig, a rádiózás és a tévézés elterjedésével még arra is gondolt, hogy szórakoztató műsorokkal érje el a gyerekeket mint fő célcsoportját.
A városi lakosság gyarapodásával egyre több szülő volt hálás neki, amiért könnyen, gyorsan elkészíthető reggelit tehetett a gyerekeik elé. A pasztörizálás elterjedése is neki kedvezett, mivel így szélesebb tömegek számára vált elérhetővé a friss és biztonságos tej. Will Kellogg azonban emellett személyesen is garanciát vállalt terméke minőségére: a dobozokon már az elejétől fogva feltüntette aláírását, részben azért, hogy a hamisítóknak így vegye el a kedvét attól, hogy a piacát csökkentsék, másrészt, a szignó mellett egy ígéret is szerepelt, amely a termék frissességét garantálta.
John Harvey Kellogg a kép közepén látható (Fotó: Library of Congress)
Más kérdés, hogy a nevét a mai napig viselő vállalat 1951-ben bekövetkezett halála után jó adag cukorral öntötte nyakon a Kellogg’s-birodalom alapját képező kukoricapelyhet, amellyel feltehetően jelentős mértékben hozzájárultak az USA területén és világszerte egyre nagyobb gondokat okozó elhízási hullámhoz. A vállalat azonban ettől függetlenül rendkívül sikeressé vált: a világ mintegy 180 országában van jelen, a kukorica- és egyéb pelyhekből származó bevételeik pedig éves szinten elérik a 14 milliárd dollárt. Ehhez képest John Kellogg wellness-szanatóriuma, amelyről úgy gondolta, halála után évszázadokig fennmarad majd, röviddel 1943-ban bekövetkezett halála után bezárta kapuit. A két testvér sohasem békült ki, ma egymástól csupán néhány méterre nyugszanak a michigani Battle Creek temetőjében.
