Az algák hirtelen, gyors elterjedése volt a katalizátora annak, 650 millió éve, ahogy elterjedtek az első állatok a Földön – ausztrál kutatók szerint.
Az Ausztráliai Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói az ötödik kontinens középső részéről származó ősi üledékes kőzetekben találták meg a választ a rejtélyre. “Összetörtük porrá ezeket a kőzeteket, és ősi élőlények molekuláit vontuk ki belőlük” – közölte Jochen Brocks, az ANU vendégprofesszora, a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
Fotó: Thinkstock
Brocks szerint tudóstársaival képesek voltak 650 millió évre visszanyúlóan élőlények nyomait felfedezni a kőzetekben. “Ezek a molekulák elmondják nekünk, mi érdekes történt 650 millió éve. Akkor zajlott az ökoszisztéma forradalma, az volt az algák felemelkedésének a kora” – magyarázta.
Brocks hangsúlyozta, hogy az algák elterjedése a földtörténet egyik legmélyrehatóbb ökológiai forradalmát indította el, amely nélkül az emberek és más állatok nem léteznének. “Mielőtt ez bekövetkezett volna, 50 millió évvel korábban drámai helyzet következett be, az úgynevezett hólabda-Föld” – tette hozzá.
Akkor a Föld mintegy 50 millió éven át teljesen fagyott volt. Hatalmas gleccserek gyalulták porrá a hegyvonulatokat, ezzel tápanyagot szabadítottak fel, és amikor a hó elolvadt egy szélsőségesen globális felmelegedés során, a folyók a tápanyagokat az óceánokba sodorták.
Brocks elmondta, hogy a tápanyag igen magas szintű jelenléte az óceánokban és a globális hőmérsékletek élhetőbb szintre csökkenése tökéletes feltételeket alakított ki az algák gyors elterjedéséhez. Ez volt az átmenet a baktériumok uralta óceánokból abba a világba, amelyet már összetett élet uralt.
“Ezek a hatalmas és tápanyagban gazdag élőlények az élelemháló alján biztosították az energiarobbanást a teljes ökoszisztéma forradalmához, amelyben egyre nagyobb és összetettebb szervezetű állatok voltak képesek kifejlődni, köztük az ember is” – mondta a professzor.
A tanulmány társszerzője, Amber Jarrett olyan ősi üledékes kőzeteket fedezett fel Közép-Ausztráliában, amelyek a hólabda-Föld elolvadása utáni időszakból származnak.
“Ezekben a kőzetekben molekuláris fosszíliák feltűnő jeleire bukkantunk. Azonnal tudtuk, hogy áttörő felfedezést tettünk arról, hogy a hólabda-Föld közvetlen részese volt a nagy és bonyolult élet evolúciójának” – idézte az ANA kutatóját a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
