Eddig is sejthető volt, hogy az informatika és főleg a fejlesztés területén egyszerűen nem éri meg 4-5 évet tanulni a szakirányú papír megszerzéséért.
A prog.hu egy friss kutatásra hivatkozva arról számolt be, hogy nettó anyagi és időbeni veszteség az iskolapadban eltöltött 4-5 év, mivel a munkavállaló így csak ennyi idővel később tud belépni a munkaerőpiacra.
A 4700 brit programozó körében végzett felmérés eredménye szerint ugyanis a diplomás, illetve a diplomát nem szerzett programozók között csak 8-12 százalék az átlagos fizetéskülönbség, természetesen az előbbiek javára. Ez önmagában sem túl nagy különbség, de ha beleszámítjuk, hogy a papír megszerzése miatt a diplomás csak 4-5 évvel később tud munkába állni, egyértelművé válik, hogy az gyakorlatilag csak a nyugdíjkorhatár elérésének idejére, nagyjából öt évtized alatt térül meg.
Ez is csak akkor, ha a képzés maga amúgy egy fillérbe sem került. Ha ugyanis ennek a – sokszor igen jelentős – költségeit is beszámítjuk, anyagi szempontból egyértelműen nettó veszteségtermelővé válik a diploma, amelynek ára egy teljes élet során sem térül meg.
Gyerekek tanulják a programozást egy budapesti iskolában (Fotó: Kováts Dániel)
A kutatásból egyébként kiderült az is, hogy mit érdemes mostanában azoknak tanulniuk, akik jövőjüket programozóként képzelik el. Ez elsősorban a JavaScript, az ugyanis már az állások 27%-ban van a megkövetelt ismeretek mellett, másodsorban pedig a Java, amit az álláshirdetések 22%-ában várnak el a jelentkezőktől.
A harmadik és negyedik legkeresettebb skill a Python és a C# ismerete a hirdetések 16, illetve 15 százalékában, az ötödik pedig a ReactJS, amit minden nagyjából 11. álláshirdetésben (9%) említenek az elvárások között.
