Az amerikai Ferrin Roy negyedik osztályos lehetett, amikor észrevette, hogy az emberek furcsán néznek rá az arcán terpeszkedő, hatalmas anyajegy miatt. Mivel egy kisvárosban nőtt fel, és általános iskolától érettségiig ugyanazokkal járt iskolába, a kortársai az anyajegyével együtt szokták és szerették meg, így ők nem csúfolták.
Az idegenek részéről azonban sok megaláztatást el kellett viselnie. A templomi kórusban énekelt, amikor egyszer egy idős nő az első padban felállt, és mindenki előtt megkérdezte tőle, hogy mi van az arcán, illetve rászólt, hogy tüntesse el onnan. Valószínűleg azt hitte, festve van.
Attól a naptól kezdve azon gondolkozott, hogy sebészi úton távolíttatja el az arcáról az anyajegyet. Édesanyja azonban arra tanította, hogy nem kell semmit sem rejtegetnie.
Ferrin aztán fokozatosan elfogadta az anyajegyet, ma pedig már kifejezetten szeretni, mivel úgy érzi, hogy egyedivé teszi. A nő egy 8 és egy 5 éves kislány édesanyja. Gyerekei is gyönyörűnek látják, mi több, kérdezgetik, hogy ha idősebbek lesznek, nekik is lehet-e majd ilyen anyajegyük?
„Szeretem, hogy úgy nevelem őket: teljesen rendben van, ha más vagy, mint a többiek” – fogalmazott Ferrin, aki már könyvet is írt arról, hogyan sikerült elfogadnia önmagát.
