„Nem emlékszem már pontosan, hogy mikor kezdett látványosan romlani az egészségem, de az biztos, hogy miután egyetemre kerültem, még annál is rosszabb lett, mint amilyen volt” – kezdi a Love What Matters oldalán közzétett vallomását Dannie Cooley. A 27 éves San Diegó-i nő, aki most első gyermekét várja, elárulta, abban, hogy az életét sikerült megfordítania, komoly szerep jutott annak, hogy hazaköltözött édesanyjához.
„2009-ben egy olyan egyetemre vettek fel, ami 8 óra autóútra volt az otthonomtól. A barátom velem jött a koleszba, de hiába volt ott, néhány hét múlva elkezdtem rettenetesen magányosnak érezni magam.” Dannie akkoriban a napja nagy részét azzal töltötte, hogy számítógépes játékokkal játszott. Nem sokkal később már rendszeresen ivott, és elmondása szerint gyűlölte az életét. „Tudtam, hogy egyre csak hízok, de nem érdekelt. Egymagam képes voltam megenni egy egész sajttortát és meginni egy üveg pezsgőt, mert ezeket legalább élveztem.”
Öt év telt el így, aztán Dannie-nek egészségügyi okok miatt félbe kellett hagynia az egyetemet. Néhány hónapig főállásban dolgozott, ahol rádöbbent, be szeretné fejezni a tanulmányait. „Kiderült, hogy nem fogok tudni egyszerre dolgozni és tanulni is, ezért megbeszéltem az édesanyámmal, hogy a tanulmányaim végéig visszaköltözünk hozzá. Csak a hazaköltözéskor vált egyértelművé, milyen mélyre süllyedtem az elmúlt öt évben.”
Dannie elmondja, csak otthon jött rá, hogy az elmúlt években mennyire elhanyagolta magát: nem törődött az asztmájával, elhízott, és úgy általában túl sokat evett és ivott. „A következő egy évben rengeteget veszekedtünk anyukámmal azon, hogyan élek. Nem akartam változtatni, hiába győzködött.” Aztán jött 2015 és ezzel együtt a változás. „Abban az évben mentem hozzá a barátomhoz. Az esküvői képeket nézegetve azonban nem a boldogság, hanem a döbbenet vett rajtam erőt.”
A fiatal nő a képeket látva jött rá, hogy beteg. „És ami ennél is rosszabb, csak magamnak köszönhettem mindezt. Zokogtam, aztán napokig utáltam magam azért, hogy hagytam, hogy idáig fajuljon a dolog. Aztán egy nap úgy ébredtem föl, hogy tele voltam energiával, és azon filóztam, mi lesz a következő lépés.”
Dannie ezután listát készített azokról a dolgokról, amiken változtatnia kellett. Különválasztotta egymástól az életmóddal és az egészséggel, valamint a fogyással kapcsolatos dolgokat, és lassan, lépésről lépésre elkezdett dolgozni a változásért. 2015-től 2018-ig közel 40 kilót fogyott, de nem csak a súlya változott: „Ahogy változott a külsőm, úgy javultak az emberi kapcsolataim is.” És itt még nem volt vége Dannie átalakulásának. Három évvel azután, hogy hazaköltözött, abban a hónapban, mikor elérte azt a súlyt, amit kitűzött maga elé, megtudta, hogy terhes.
„Mindig is akartam gyereket, de mielőtt belevágtam volna a családalapításba, azt szerettem volna, ha van egy biztos hátterem, amiben mindent megadhatok a gyerekemnek, amire csak szüksége van. Ezért akartam diplomát és karriert is, csak az egyetemi éveim alatt valahogy szem elől tévesztettem ezt a célt. A kép azután kezdett tisztulni, hogy hazaköltöztem, és amikor ott álltam a fürdőszobában a pozitív teszttel, tudtam, hogy ez az, amire legbelül mindig is vágytam.”
Dannie azt mondja, szüksége volt erre az otthon töltött pár évre ahhoz, hogy visszataláljon önmagához, hogy végre felnőjön. „Szükségem volt az anyukámra, aki hitt bennem, és segített abban, hogy azzá válhassak, aki vagyok. Azt hiszem, nélküle nem tartanék most itt, és nem állnék minden korábbinál jobban készen arra, hogy magam is anya legyek.”