Amikor megszületik egy kisbaba, elkezdődik a család felnőtt tagjainak kiképzése. A fő tesztmérnök, az újszülött arra kíváncsi, hogy vajon mennyit bír alvás nélkül apa és anya, a szülők pedig pár hónap múlva meglepődve konstatálják: még nem haltak bele a fáradtságba, pedig mindig úgy érzik, ez a következő napon biztosan megtörténik.
Persze az újszülöttek leginkább az anyukájukat tesztelik, aki ezután évekig kialvatlan és álmos, annyira, hogy ha a lottó főnyeremény és két hét háborítatlan alvás között kellene választania, gondolkodás nélkül kérné az utóbbit. A kóros alváshiány és az évekig tartó fáradtság pedig nagyon furcsa dolgokat produkál, a zombi üzemmódban működő anyák humorosabbnál humorosabb helyzetekbe kerülnek. Összegyűjtöttünk egy csokorral a legviccesebbek közül.
Egy saját történettel kezdeném – mármint nem velem történt meg, de szem- és fültanúja voltam a külső szemlélőként roppant mókás esetnek (más dolog, hogy a főszereplő ezt ott és akkor nem így élte meg). Egyik délután pont a szomszédasszonnyal egyszerre indultunk a gyerekekért az oviba és a suliba, így volt szerencsém végignézni, amint a feledékenység halálra rémíti. Én éppen az autómhoz sétáltam a közös parkolóba, amikor ő nagy lendülettel kinyitotta a garázskaput. A kapu kinyílik, de az autó sehol. Nézi a parkolót, ott sincs. Kétségbeesetten szaladgált fel-alá, és már majdnem tárcsázta a férjét, hogy szóljon neki: ellopták az autót, ráadásul a garázsból, amikor beugrott neki. Nem is nekem, hanem egyfajta narrációként, magának magyarázva mondta: „Reggel autóval vittem a gyereket a suliba, de elfelejtettem, és hazafele már gyalog jöttem! A suli előtt lesz!”, aztán boldog arccal elrohant.
Kis kutatás után bizony kiderült: nem ez az egyetlen ilyen eset, sőt gyakrabban előfordul, mint hinnénk. „Én többször mentem már biciklivel dolgozni, és jöttem haza trolival. Volt, hogy csak másnap jöttem rá, amikor kerestem a biciklit, mert azzal akartam menni dolgozni” – mondta el az autós sztorira reflektálva Panni. Gabi pedig a következőt mesélte: „A férjemmel reggel megbeszéltük, hogy ezúttal apa viszi az oviba a kölyköket. Bepattantam az autómba, elindultam, és csak az óvoda parkolójában jöttem rá, hogy nem is erre kellett volna jönnöm, nincsenek velem a gyerekek!”
Zsófinak is az autókkal gyűlt meg a baja egyszer az óvoda előtt. Miután bevitte a gyerekeket, és kijött az épületből, a parkolóban bevágódott egy kocsiba. Először a fura illat lett neki gyanús, mert neki nem volt ilyen illatosítója, majd az autóban lévő holmik. Ezután hamar összerakta, hogy egy idegen autójába szállt be, ami persze pont nyitva volt – biztos egy másik kialvatlan anya hagyta feledékenységből nyitva. „Gyorsan kiszálltam, és egy ideig ácsorogtam az autó mellett, hogy ha látta a tulajdonosa az akciómat, akkor sűrű elnézések közepette távozhassak, vagy vérmérsékletétől függően felpofozhasson” – kommentálta az esetet nevetve Zsófi.
A kialvatlanságtól rengeteg anyuka zombi üzemmódban működik, ezért lehet visszatérő eset az is, hogy a bevásárlókosárral együtt távoznak a boltból. „Azt hiszem, ma reggel elértem a mélypontot, mikor csak a házban tűnt fel, hogy hazahoztam a közértből a kosarat” – olvastam nemrég egy anyuka bejegyzésében, amire rögtön egy másik is reflektált: „Nálunk három hete volt ugyanez, nekem fel sem tűnt, amíg a hároméves a lépcsőházban meg nem kérdezte, hogy ezt miért hoztuk el.” De nemcsak a kosarat képesek magukkal vinni az anyukák: „Én egyszer két nagy csomag pelenkával libbentem ki a drogáriából… Aztán visszabaktattam, hogy mégiscsak kifizetném!” – meséli Janka.
Az autós és bevásárlós sztorik mögött a sorban rögtön a fürdőszobai történetek következnek. Én például nyáron egy teljes hétig fürödtem hajbalzsammal anyósoméknál, mire a férjem szólt, hogy ez nem pont arra való, amire használom. Na de kinek van ideje címkéket meg feliratokat olvasgatnia?! Örülök, ha fürödni van időm! És ez még a kevésbé kellemetlen sztorik közé tartozik, mert bizony akad olyan is, aki megkísérelte a fogmosást tubusos popsikrémmel. A programhibák között mégis Bernadett története viszi a prímet: „A mikrohullámú sütőt szerettem volna elindítani a bankkártyám pinkódjával.”
