A JAMA Network Open című szaklap legfrissebb számában megjelent tanulmányban philadelphiai lakosok mentális egészségi állapotát mérték fel azelőtt és azután, hogy a környékükön található üres telkeket növényekkel ültették be. Az eredményeket kontrollcsoportok adataival hasonlították össze.
A kutatók azt találták, hogy a bezöldített területek 400 méteres körzetében lakóknál 41,5 százalékkal csökkent a depresszió érzése azokhoz képest, akik az üresen hagyott telkekhez közel laktak. Az új zöldfelületek környékén lakók mentális egészségi problémái pedig 63 százalékkal csökkentek a kontrollcsoporthoz képest. „Az elhagyatott és üresen álló területek olyan tényezők, amelyek növelik a helyi lakosoknál a depresszió és a stressz kockázatát, és megmagyarázhatják a mentális betegségek terén tapasztalható társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket” – mutatott rá Eugenia C. South, a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatásba 541 elhagyatott üres telket vontak be: volt, amelyet bezöldítettek – fűvel, fákkal ültették be, körbekerítették és rendszeresen gondozták –, volt, amelyet csak rendbe tettek – felszedték a szemetet, és ahol magától fű nőtt, ott levágták – , és volt, amelyhez egyáltalán nem nyúltak. A felméréseket 342 embernél végezték el 18 hónappal a kiválasztott területek rendbetétele, illetve bezöldítése előtt, és 18 hónappal utána.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a résztvevők milyen gyakran érezték magukat idegesnek, kétségbeesettnek, nyugtalannak és depressziósnak. A leglátványosabb eredményeket a szegénységi küszöb alatt élők negyedeiben tapasztalták, ahol a zöldterületekhez közel lakóknál több mint 68 százalékkal csökkent a depresszió. Az elhanyagolt területek rendbetétele ugyanakkor nem hozott jelentős változást a résztvevők mentális egészségében.
John MacDonald, a Pennsylvaniai Egyetem professzora, a tanulmány társzerzője szerint ez azért van, mert az egyszerű rendbetétellel nem születtek újabb zöldfelületek. „Az üres telkek bezöldítése olcsó és könnyen megléphető módja a városok fejlesztésének és annak, hogy javítsunk a városlakók egészségén” – hangsúlyozta a tanulmányt szintén szerzőként jegyző Charles C. Branas, a Columbia Egyetem epidemiológiai tanszékének vezetője.
